Drahos Ágoston

Drahos Ágoston magyar katolikus családba született Rétén, édesapja Drahos Lajos gazda, édesanyja Poór Julianna.
1932-33-as tanévben a Pozsonyi Csehszlovák Állami Koedukációs Tanítóképző Intézet magyar párhuzamos osztályában végzett.

Annak ellenére, hogy az 1930-as években a csehszlovák államhatalom Drahosék házában szervezte meg a község szlovák iskoláját, 1947-ben szülei, illetve testvérei Antal és Julianna a Benes dekrétumok alapján kitelepítésre voltak ítélve, magyar nemzetiségük miatt, azonban végül elkerülték a deportációt.
Édesapja 1955. július 20-án hunyt el Rétén, édesanyja 1952. március 27-én. Mindketten a helyi katolikus temetőben nyugszanak.

Rokonság:
Ágoston szüleivel ellentétben, édesanyja húgát, Szloboda Kálmánné Poór Johannát családjával együtt kitelepítették magyar származásuk okán.

Unkatestvérének Drahos Jánosnak és családjának megpróbáltatásairól a szovjet megszállást követően egy korábbi cikkben emlékeztünk meg, a vastagon szedett szavakra kattintva olvasható történetük.
Rétei szemmel továbbá ismert Ágoston unokaöccsének, néhai Vrazsovics Lajosnak felesége Belovics Mária, aki előbb Boldogfa, majd több választási cikluson keresztül Réte polgármestereként tevékenykedett.

Család:
Drahos Ágoston 1942-ben vette feleségül Básthy Ilonát, akitől két gyermeke született.
Leánya Kanadába emigrált és ott alapított családot.
Fia Dezső (1943) szintén a tanári pályát választotta, geofizikus lett és a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének nyugalmazott docense, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja.

Munkássága:
– Nyitra megyében kezdett tanítani, majd egy ideig Bodrogkeresztúron dolgozott.
– Magyarországon a Nemzetiségi Szakosztály alapító elnöke volt.
– 1948-tól a tótkomlósi, majd 1950-51 között a szarvasi szlovák iskola igazgatójaként dolgozott.
– A budapesti tanítóképző tanára lesz, majd a szegedi Pedagógiai Főiskolán kap állást.
– 1959-től 1965-ig tanszékvezető a Szlovák Tanszéken.
– 1964-ben docenssé nevezték ki. Vezetési stílusát az aprólékos, precíz szervezőmunka jellemezte.
– A nyitrai és a szegedi egyetemek közti kapcsolatok építőjének vezető alakja volt, többször járt Nyitrán.
– 1977-ben vonult nyugdíjba.

Elhalálozása:
Drahos Ágoston 93 évesen hunyt el 2003. október 22-én, búcsúztatására 2003. november 14-én került sor.
A gyászmisén és a temetésen többek közt részt vettek az Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlésének és a Fővárosi Szlovák Önkormányzat Képviselőházának tagjai is.

Fő művei: 
– Metodika vyučovania Slovenského jazyka. Bp., 1962.
– A szlovák tanárképzés 10 esztendeje. Szeged, 1960.
– A kétnyelvűség kérdése és néhány didaktikai konzekvenciája, Szeged, 1964.
– Az egynyelvűség biztosításának lehetőségei a szlovák nyelvi órákon. Szeged, 1967
– A magyarországi nemzeti kisebbségek oktatásügye 1945-1990. (Školstvo národnostných menšín v Maďarsku 1945-1990.) Regio, 1991, č. 2, s. (társszerzővel)
– Nemzeti kisebbségi oktatásunk optimális iskolatípusai. Új Pedagógiai Szemle. 1994. 3.
– A nemzeti kisebbségi intézmények tanítási nyelve és az azonosságtudat. Új Pedagógiai Szemle 1994. 7-8.

(Laki László – Terra Rethe)

Források:
https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek
https://pedagogiai-tarsasag.hu/
Rétei Krónika
Özv. Kovács Miklósné Poór Margit visszaemlékezései

Ľudové Noviny hetilap 43. évf. 46. szám. – 2000. november 16.
Ľudové Noviny hetilap 46. évf. 47. szám. – 2003. november 20.