
Cséfalvay Alajos Antal katolikus családba született 1804. június 13-án Cséfán (mely kis falu a Csallóközben ma már Gelle településrésze), Cséfalvay József és Szászy Johanna ötödik gyermekeként.
Tanulmányait követően 1824-ben hadapródként belépett a császári és királyi báró Wernhardt nevével fémjelzett könnyű lovas ezredhez, ahol nem sokára hadnagyi rangot nyert.
Az ezredben, mellyel Galíciában és Erdélyben is állomásozott, 18 évig szolgált és kapitányi rangig emelkedett.
1841-ben nyugdíjaztatta magát.
1841. január 21-én kötött házasságot az erdélyi Nagyenyedről származó losádi Zudor Zsuzsanna református kisasszonnyal, ekkor a cs. és kir. 3. könnyű lovas ezred kapitányaként szolgált.
Még ez év november 27-én megszületett Rétén első lányuk, Emília Katalin (késöbb ‘Sigmond Dezső országgyűlési képviselő felesége), majd 1845. november 9-én Izabella Emma Terézia (később Prikkel Lajos Pozsony vm. árvaszéki ülnök felesége).
Saját családja mellett Dóka Lászlóval (Pozsony vm. főszolgabírója) és Magyar Imrével közösen gyámként felügyelte Dóka Sándor katona bajtársa (csaknem 10 évig szolgált a hadseregben) megárvult fiának Dóka Lászlónak neveltetését és távollétében kezelte annak birtokait.
1848-as események következtében azonnal megválasztatott a Réte és környékéről kiállított nemzetőrségi zászlóalj kapitányává.
Szeptembertől a Pozsony megyei önkéntes nemzetőrszázad századosa, miután 1848. szeptember 18-án Batthyány Lajos miniszterelnök Szüllő György országgyűlési követnek engedélyt adott a megyében egy önkéntes nemzetőr század megszervezésére Cséfalvay Alajos és Szüllő Ágoston nemzetőri százados urak közreműködésével.
Részt vesz a császáriak által feltüzelt hurbanisták (Hurban és Stúr által vezetett szabadcsapatok), októberben a Morvaországból Felső-Nyitra vármegyébe Szenyicnél betört Simunich tábornok elleni harcokban és rövid időn belül kiűzik őket a Magyar Királyság területéről.
1848. október 22-én Újházy László kormánybiztos Pozsony megye egyik nemzetőrzászlóaljának őrnagy-parancsnokává nevezi ki.

1848. november 29-ei kimutatás szerint a Pozsony- és Torna megyei önkéntes nemzetőrökből alakult zászlóalj parancsnoka a fel-dunai seregben, ott volt a kosztolnai ütközetnél és Swechatnál is.
1848. december 11-én alakulatával jelen van a Frischeisen alezredes vezette császári különítmény ellen vívott budatini ütközetben.
Decembert Görgei vezérkarában töltötte, azonban december 22-én betegség miatt kénytelen volt a harcoktól távolabb maradni, január 2-én tért haza Rétére.
1849. március 23-án a császári hadbíróság Pozsonyban megfosztja rangjától és nyugdíjától, ezután Rétén gazdálkodik.
Tagja volt az 1867-ben alakult Pozsony megyei Honvédegyletnek, melynek tagja volt Vaczulin János rétei közhonvéd is.
Felesége Zudor Zsuzsanna 44 éves korában hunyt el 1863. február 28-án. A vallási hagyományok miatt a rétei református temetőben helyezték örök nyugalomra. Később unokája Prikkel Dezső és veje Prikkel Lajos is mellé került. Síremléke 2019-ben újult meg Cséplő Ferenc hagyatékából.
Cséfalvay Alajos agyvérzés következtében 1894. április 26-hunyt el Pozsonyban. A korabeli sajtó vitéz katonaként emlegette, aki több csatában kitüntette magát, majd a honvédség újjászervezésekor ismét szolgálatba lépett s mint százados vonult nyugalomba.

A legszebb halál.
(Budapesti Hílap – 1894. április 30.)
A Pozsonyban meghalt cséfalvai Cséfalvay Alajos régi honvédőrnagy, kiről levelezőnk tegnap tudósított, igazán könnyen halt meg. A 90 esztendős öreg úr délelőtt még a Toldy-körben a polgári házasságról vitatkozott honvédtársaival, egész délután jókedvű volt, este 6 órakor unokáival a Kossuth-nótát énekelte, aztán szeretett leányának egy levelét olvasta, majd hátradőlt karosszékében, hogy kissé szundikáljon és elaludt csöndesen, észrevétlenül — örökre.

A családi sírkeresztet a rétei önkormányzat 2012-ben felújíttatta, ezt követően 2013-tól a Csemadok helyi szervezete március 15-ei ünnepi megemlékezéseit a katolikus sírkertben tartja.
A Cséfalvay család sírkeresztjénél az 1848/49-es megemlékezésen rendszerint koszorút helyez el Réte község önkormányzata is.

„Elmondhatjuk Cséfalvayról, hogy bátor, erélyes, megingathatatlan szilárd jellemű s kiváló képzettségénél fogva vezéri szerepre hivatott katona volt; mindenki kivel érintkezett, később a közéletben is, őt megnyerő modoránál fogva, szerette, tisztelte és becsülte.
A családi életben is mintakép volt a jó fiúk, férjek és apáknak.”
Cséfalvay Alajos rétei családfája, unokájának Prikkel Bertának Rétén 1957-ben bekövetkezett halálával a községben kihalt.
Rétei unokája volt továbbá többek közt Prikkel Dezső, Pozsony vármegye főszolgabírája és Prikkel Géza első világháborúban hősi halált halt százados, valamint Ullrichné Prikkel Elma (az utóbbi leszármazottairól bővebben nevére kattintva olvashat), aki Budapesten hunyt el.
Kolozsvárott született unokái közül ‘Sigmond Elek a korszerű talajtani kutatások megalapozója volt Magyarországon és Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, ‘Sigmond Emil helyettes államtitkári pozícióig jutott.
2025. április 12-én Cséfalvay Alajos leszármazottai közreműködésével leplezték le az elüldözött és kitelepített réteiek emlékművét.
(Laki László – Terra Rethe)
A neves rétei tisztviselők listája
Források:
https://arcanum.com/
1848-49 Történelmi Lapok – 3. évf. 19. szám – 1894. október 1.
Mikár Zsigmond – Honvéd-névkönyv – Az 1848/49-diki honvédseregnek 1890-ben még életben volt tagjairól (1891)
Bukovszky László: Az 1848 – 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei (2005)
Ország-Világ hetilap – 15. évf. 19. szám – 1894. május 6.
Budapesti Hírlap – 14. évf. 119. szám – 1894. április 30.
Kolozsvár napilap – 8. évf. 224. szám – 1894. október 1.
Pozsonyi Állami Levéltár – A rétei Dóka család archívuma
https://emlekhelyek.csemadok.sk/
Fényképforrások:
https://arcanum.com/
Országos Széchenyi Könyvtár
https://leveltar.csemadok.sk/
Tomovics Miroszláv
Neszméry István
Neszméri Tünde