1874. április 3-án született Somorján, Ullrich János tímármester és Putz Zuszsanna evangélikus vallású szülők gyermekeként.
A soproni állami főreáliskolán tanult, ahol szabadjára engedete író/költői vénáját. Különböző szavalóversenyeken vett eredménnyel részt.
1895-ben Kettecskén címmel Rédei Zsigmonddal közösen adott ki egy rajzokkal illusztrált novella-gyűjteményt.
Rendszeresen részt vett a neves magyar történelmi események megemlékezéseien, ahol saját maga írt verseit szavalta:
Ünnepség az isaszeghi csatatéren. A műegyetem mérnök hallgatóiból alakult daloskör, az intézet egyéb szakára feliratkozott hallgatóival egyetemben kivonul április 9-én, vasárnap, az isaszeghi csatatérre, hogy a reánk diadalmas végűütközet ötvenedik évfordulója alkalmából, megtisztelje a csatatér földében nyugvó névtelen hősökemlékét.
Magyar Újság – 1899.március 31.
Az ünnepség sorrendje a következő lesz:
1. Szózat. Énekli a Mérnök Daloskor.
2. Alkalmi költemény. Írta és szavalja Ullrich Nándor.
3 ….
A csallóközi honvéd-emlékegyesület megkoszorúzta a királyfiai határban eltemetett szabadságharcosok sírját. Somorján Bacsók Aladár kir. járásbiró mondott lelkes beszédet, Ullrich Nándor mérnök szavalt. Az ünnepen közreműködött a polgári iskolai növendékek és a tűzoltók énekkara.
Budapesti Hírlap – 1902. március 17
1901-ben nősült meg, feleségül vette réthei Prikkel Lajos Pozsony megyei árvaszéki elnök legfiatalabb lányát, Emília Zsuzsannát, akitől három gyermeke született, Zoltán, Zsuzsanna és Gizella.
A huszadik század elején a Somorjai gőzmalom részvénytársaság felügyelő bizottságának is a tagja.
Az első világháborúban népfelkelő főhadnagyként teljesített szolgálatot a magyar királyi szatmári 12. honvéd gyalogezred kötelékében.
1918 októberében a császártól a legfelső dicsérő elismerésben részesült — a kardok egyidejű adományozásával — az ellenséggel szemben vitéz magatartásért.
A balkáni harctéren fogságba került, Nis közelében illetve Olaszországban raboskodott.
Hadifogsága ideje alatt, 1918 nyarán Gizella kislánya fiatal korában, hosszan tartó betegség következtében elhunyt. Őt a rétei családi kriptába helyezték örök nyugalomra, többek közt nagyanyja Prikkel Lajosné Cséfalvay Izabella, illetve dédapja Cséfalvay Alajos volt cs. kir. lovassági százados és 1848–49-ik évi honvéd őrnagy mellé.
1933-ban királyi műszaki tanácsosként a sátoraljaújhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal főnöke
1936. június 30-án a magyar királyi földművelésügyi miniszter előterjesztésére a vízügyi mérnöki tiszti személyzet létszámában Ullrich János Nándor miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott királyi műszaki tanácsost miniszteri osztálytanácsossá nevezik ki.
Ullrich János Nándor 78 éves korában 1952. október 16-án hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik családjával.
Fia Zoltán Budapesten alapított családot, 1936-ban vette feleségül Szikszay-Baksay Máriát, akitől két fia született, Zoltán (1937-2004) és András (1943-2024). A két fivérnek szintén két-két gyermeke született, előbbinek Zoltán (a Magyar Államkincstár főtanácsadója) és Franciska, utóbbinak Ádám és Ágoston.
Leánya Ullrich Zsuzsanna 1925-ben ment feleségül a pécsi hadapród iskola tanárához, Petrasovszky Leó tartalékos alezredeshez és három gyermekük született.
Elsőszülött és egyetlen fiuknak Petrasovszky Istvánnak (1926-2016), aki a második világháború ideje alatt angol hadifogságba került, szakmáját tekintve építészmérnök, mindemellett a kilencvenes években Miskolc alpolgármesteri pozícióját is betöltötte két gyermeke született, Anna (a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja) és István.
Lányaik, Petrasovszky Elma (1930-1978) műszaki rajzolóként dolgozott, férjével Olasz Tiborral három gyermeknek adtak életet (Miklós, Rita, András) és Petrasovszky Mária (1942), tanár, festőművész, férjezett Tóth József Károlyné két gyermeknek adott életet (Petra és Adél).
2025. április 12-én Ullrich János Nándor leszármazottai közreműködésével leplezték le az elüldözött és kitelepített réteiek emlékművét.
(Terra Rethe – Laki László)
Rétei hadifoglyok listája az első világháborúból
Források:
Tóthné Petrasovszky Mária
https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/
https://magyarezredek.hu/
https://www.roncskutatas.com/
Soproni állami Főreáliskola értesítői (1892-1893)
Magyar Hírlap – 5. évfolyam 17. szám – 1895. január 27.
Magyar Újság – 8. évfolyam 90. szám – 1899. március 31.
Budapesti Hírlap – 22. évfolyam 75. szám – 1902. március 17.
Pénzügyi Compass 1905-1906
Budapesti Közlöny – 244. szám – 1918. október 25.
Honvédségi Közlöny – 47. évfolyam 60. szám – 1920. július 31.
Vízügyi Közlemények – 15. évfolyam 2. szám – 1933
Földmívelési Értesítő – 13. szám – 1936. július 10.