A második világháború legmagasabb rangú rétei honvédjét Karátsony Árpád alezredes személyében tisztelhetjük. Példamutató magatartása és hazaszeretete végigkísérte egész életében, mely nem szűkölködött dicsőséges és tragikus pillanatokban sem.
1899. március 27-én született Rétén, reformátusnak keresztelték édesapja, a rétei közbirtokos, Karátsony Dezső után, aki a szenci takarékpénztár pénztárosa volt. Ő volt az, aki 1903-ban adományokat gyűjtött Rétén a kassai Rákóczi szoborra, mely nemes kezdeményezésről a Pesti Napló is rendszeresen beszámolt.
Édesanyja Bokros Mária egy jómódú szenci marhakereskedéssel is foglalkozó katolikus családból származott, kiknél az elbeszélések alapján egy hadgyakorlat alkalmával Ferenc József főherceg is megszállt.
Húga Erzsébet, becenevén Lilike, 1906. február 6-án született és már tíz éves korában is adományokat küldött Rétéről a Magyar Hírlap szerkesztőségébe az első világháborúban elesett katonák családjainak megsegítésére. Ő 1937. október 9-én Budapesten férjhez ment csengeri Háczky Istvánhoz, kit 1944-ben a fogságba esést követően az oroszok kivégeztek a Pusztaszenttornyai községházán.
Az adományozás nem állt messze Árpádtól sem. Rendszeresen adakozott jótékonysági szervezeteknek, mint a Tuberkolózis Ellen Védekező Egyesületnek és hazafias ügyekre egyaránt, mint például a pécsi országzászló felállítására.
De a réteiekről sem feledkezett meg, hiszen évente két vagon szenet küldetett a falu szegényeinek.
Ő volt az, aki körbe keríttette Rétén a katolikus és a református temetőt is.
1909-től 1913-ig a pozsonyi evangélikus líceum diákja, ahol osztálytársa volt a szintén rétei Prikkel Andor, aki később egy köztiszteletben álló kórház sebész főorvos lett Budapesten.
- Karátsony Árpád Nagyváradon végezte el a Magyar Királyi Honvéd Hadapród iskolát és a Magyar Királyi honvédség alezredesi rangjáig jutott.
- 1917.augusztus 17-én zászlóssá, majd
- 1918. november 1-jével hadnaggyá léptették elő a trencséni 15. honvéd gyalogezrednél
- az első világháborúban olasz hadifogságba (1918-1920) került
- 1922-ben a pécsi testnevelési oktatóképző tanfolyamának oktatója
- 1924-ben Komlón feleségül vette Hübner Erzsébetet, akitől Géza nevű fia született (3 évesen szívbetegségben meghalt)
- 1925 körül Svájcban sikeres agydaganat-eltávolító műtétet végeztek rajta
- 1937-ben a pécsi IV. fogatolt vonatosztálytól átvezényelték Budapestre az I. vonatosztaghoz
A második világháború
- 1940-ben átvezényelték az 5. vezérkari osztályhoz
- 1940. szeptember 1-én a fogatolt vonatcsapatnál előléptették századosból őrnaggyá
- 1940. október 22-én dicsérő elismerésben részesült Kelet-Magyarország és Erdély egy részének a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása alkalmából, az átlagos kötelességteljesítésen túlterjedő teljesítményért
- 1941-ben átvezényelték a sereg vonat parancsnoksághoz
- 1941. július 4-ei rendelet alapján okirati dicsérő elismerésben részesült a Délvidék visszafoglalása alkalmából az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiért
- 1942-ben átvezényelték a vonat felügyelőséghez
- 1942. augusztus 7-én II. osztályú tiszti szolgálati jelben részesült
- 1942. december 3-ai rendelet alapján a m. kir. honvéd vezérkar főnöke okirati dicsérő elismerésben részesítette csapatkiképzés terén
- 1944-ben egy éves frontszolgálatot vállalt az l. lov.ho.von. törzsnél
- 1945. március 30-án Sopronnál orosz fogságba esett, majd az oranki-monasztrikai tiszti fogolytáborba hurcolták.
Orosz hadifogság
Dr. Vajna Károly hadnagy 1947-ben eképpen számolt be fogolytársa Karátsony Árpád alezredes fogvatartásáról és hogylétéről:
„Árpád Moszkvától keletre 600 km. távolságban lévő Monasztrika községben lévő tiszti fogolytáborban van. Ez a Monasztrika község Gorkij várostól délre 80km. A tábor kb. négy négyzetkilométer nagyságú, háromszoros drótkerítéssel van körülvéve. Tőle négy kilométerre Oranki nevű községben van egy ugyan ilyen tiszti fogolytábor és a két község közötti fogolytáborba átjárnak. Még 180-an maradtak ott tisztek, közöttük kb. 30 törzstiszt. Törzstiszt még nem jött haza egy sem. A tábor száma 7074.
A táborban vannak a szállások. Ezek 1 méter mélyen a földbe ásott és 1 méterre a föld fölött agyagból épített, kívülről földel borított férőhelyek. Itt vannak sorban az emeletes priccsek. Egy embernek kb. 60 cm széles fapriccs jut. Minden fogolynak van egy 3 cm vastag vattával bélelt (szalma) zsákja, 1 pokróca és egy fejvánkosa. Egy ilyen szállásban kb. 100 vagy még többen vannak.
A szálláson 2 méter távolságra kis ablakok vannak. Nappal elég világosak, de este nincs világítási lehetőség. A tél októbertől május közepéig tart. Az esték hosszúak. Itt élik le az életüket a foglyok. Ki mehetnek az udvarra, a drótkerítésen belül szabadon sétálhatnak. Sőt az utóbbi időben engedéllyel a foglyok kíséret nélkül is ki engedik a községbe néhány órára. Árpád azonban nem jár ki.
A táborban van konyha. Külön konyha a legénységnek és külön konyha a tiszteknek. A tisztek más kosztot esznek, mint a legénység. A koszt a következőkből áll. Napi 40g. cukor, 2dkg. vaj, 600g. kegyér. Reggel 500g. kása (sós vízben főtt zab vagy gersli) délben leves és kása, néha hús is van benne. A hús sózott hús vagy hal. Este megint kása. Árpád a kenyeret nem tudja meg enni. A gyomrával több ízben volt baj. Emiatt kórházban is volt. Utoljára májusban jött ki a kórházból. Jelenleg jól van, 60 kg. a testsúlya.
A kórház a tábor területén van. Benne Orosz, Német és Magyar orvosok szoktak lenni. Ott van egy Magyar katonaorvos is, Dr. Szecsey orvos őrnagy. A kórházban sokkal jobb diétás koszt van. Árpádnak módjában lenne többször bemenni a kórházba, de szívesebben van kint a táborban a tiszt társai között. A táborban van könyvtár Magyar könyvekkel is. Árpádnak van szemüvege és rengeteget olvas. Van szabó és cipészműhely.
Árpád katona ruhában van. A ruháján maga csinálta rangjelzéseket hord. Hetente váltják a fehérneműjüket, amit az Oroszoktól kaptak. Dolgozniuk nem kell. Nem bántják, nem ütik őket. Ez év májusától egy igen jóindulatú Orosz ezredes a táborparancsnok, aki a tisztekkel jól bánik. Újabban napi 15 cigarettát is kapnak a foglyok. Egy havi fizetésük 15 rubel, aminek a vásárló értéke 10 dkg. vaj.
A táborban van tisztálkodási lehetőség . Van borbélyműhely. A szálláskörletet gyakran tetvetlenítik és poloskátlanítják. a tisztek maguk csinálta sakkal sakkoznak, falapocskákból kártyát készítenek maguknak és néha kártyáznak. Néha hallanak rádió híreket, mert a táborparancsnokságon van egy orosz rádió. az itthoni eseményekről az orosz hírforrásból tájékozva vannak. Postát nagyon keveset, havonta 1 -1 lapot kapnak. Árpád az itthoni viszonyokról mindent tud. Tudja, hogy én a régi lakásomban lakom és hogy szolgálok. Nagyon sokat aggódik amiatt, hogy az édesanyját kitelepítik.
A táborban van egy Orosz-Magyar barátságot ápoló egyesülés. Árpád azonban semmiféle politikai akcióban nem vesz részt. Megmarad szigorúan amellett, hogy Ő katona. Emiatt semmiféle hátrányban nem részesül. Azok a tisztek, akik ilyen mozgalmakban részt vettek nem részesülnek előnyben. Azokat sem engedték haza.
Árpád nagyon csendes, nagyon szeretik a táborban. Nagyon fél a téltől. A táborban van fűtési lehetőség, de a szállás, amiben laknak beázik. A múlt télen nem viselt orosz paplan kabátot, mert télen éppen kórházban volt, de az idén télen – így mondta- Ő is ráfanyalodik erre a ruhadarabra, ha addig nem engedik őket haza. Azt remélik, hogy karácsonyig haza jöhetnek. A fogolyszállítás tavaly is folyt még decemberben is. Januártól áprilisig mindenféle közlekedés lehetetlen a hófúvások miatt.
Árpád az utóbbi időben nem kapott itthonról postát Egészségileg nagyon jól érzi magát, szellemileg friss. a fej műtétjével nincs semmi baj, csak a gyomrára panaszkodik folyton. A kórházban is emiatt volt.
Arra, hogy Árpádnak bármit is elküldhessenek semmiféle lehetőség nincs. De nem is lehetne vele segíteni rajta, mert a környékbeli lakosság oly szegény, hogy azoktól nem lehet semmit vásárolni, hanem még a lakosság vesz a hadifoglyoktól pl. ruhát. Ebből a táborból törzstiszt még egyáltalában nem jött haza, de főtisztek is maradtak ott többen. Mind várják, hogy a közeljövőben rájuk is sor kerül.”
Karátsony Árpád levele húgához Erzsébethez:
Ma kaptam kézhez a fenti másolatban küldött levelet, amit jko. mellékletével szomorú szívvel, de küzdő és bizakodó lélekkel szeretnék eljuttatni hozzád. nem tudom mit hoz a jövő. összehoz-e még bennünket a sors, azért a levél másolatát és jko. másolatát több példányban is különböző helyekre útnak indítom azzal a céllal, ha Uradat nem segítené vissza közétek az Úr, tudják meg a gyerekek, ha felnőnek, hogy édesapjuk kötelességteljesítő, hazájáért küzdő, becsületes magyar katonatiszt volt. Lélekben veletek volt és mindnyájatokat szeretettel csókol: Árpád„
(a kézzel írt levél szabad átírása – Terra Rethe szerk. megj.)
Amikor 1947 őszén Koszta István református lelkészt sem engedték haza az orosz fogságból, Árpád látta az ő szomorúságát és megjegyejzte:
„Ez neked nagyon rossz, de nekem jó, mert lesz aki eltemet” – említi meg róla Dr. Kovács Jenő a Honismereti folyóiratban
Karátsony Árpád 1947. október 23-án Oranki-Monosztirkán gyomorvérzésben meghalt, az erdő melletti temetőben van eltemetve.
Réte orosz megszállása után
Az orosz megszállást követően Rétét Csehszlovákiához csatolták és 1947-ben a községben elkezdődött a Benes-dekrétumok hatályba lépésével a magyar értelmiség felszámolása, kitelepítése, elüldözése.
Az államosítás után szlovák családokat telepítettek Karácsonyék udvarházába. Édesanyjának és húgának nem volt maradása.
Karátsony alezredes szülői házát végül a rezsim elbontotta, helyére egy kis utcát nyitottak és megépült a Jednota élelmiszerüzlet.
A volt Karátsony birtokkal szemben (az egykori zsinagóga helyén) 1972-ben felépült a mai kultúrház, melynek falára a rétei honvédeket megszégyenítő „hős szovjet hadsereget” dicsőítő cinikus emléktábla került.
Rétei hadifoglyok listája az első világháborúból
A második világháborúban elesett hősi halott rétei honvédeinek listája
A szovjet koncentrációs táborokba hurcolt réteiek listája
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
www.masodikvh.hu
www.geni.com
www.adatbazisokonline.mnl.gov.hu
www.ivh-katonahoseink.militaria.hu
www.iivh-katonahoseink.militaria.hu
www.regifotok.csemadok.sk
www.eremuzlet.hu
www.wikipedia.hu
www.obec-reca.sk
Pesti Napló – 54. évf. 6. szám (1903. január 6.)
A pozsonyi evangélikus líceum értesítője 1908-1913 tanévekről
Rendeleti Közlöny – 44. évf. 103. szám (1917. augusztus 17.)
Rendeleti Közlöny – 45. évf. 65. szám (1918. május 14.)
Rendeleti Közlöny – 47. évf. 46. szám (1920. június 12.)
Dunántúl napilap – 12. évf. 93. szám (1922. április 25.)
Dunántúl napilap – 24. évf. 226. szám (1934. október 6.)
Dunántúl napilap – 25. évf. 42. szám (1935. február 20.)
Pécsi Napló napilap – 44. évf. 42. szám (1935. február 20.)
Honvédségi Közlöny – 52. évf. 26. szám (1940. szeptember 12.)
Honvédségi Közlöny – 52. évf. 29. szám (1940. október 1.)
Honvédségi Közlöny – 52. évf. 34. szám (1940. október 31.)
Honvédségi Közlöny – 53. évf. 33. szám (1941. július 22.)
Honvédségi Közlöny – 54. évf. 50. szám (1942. december 4.)
Honvédségi Közlöny – 55. évf. 41. szám (1943. október 13.)
Honismeret folyóirat – 20. évf. 4. szám – Tábori lelkészek a hadifogságban (1992)
Pingback:A hazáért - Pomichal Károly alhadnagy -