Gergely Péter 1919. október 5-én született Rétén, Gergely Bálint helyi földműves és Szelle Julianna nemesabonyi származású református szülők nyolcadik gyermekeként.
A rétei általános iskola után tanulmányait Pozsonyban folytatta, majd 1935-ben a komáromi tanítóképző intézetben végezte.
„Mint képzős hegedülni is tanult, és mint jó hegedűs, ő tanította be a szereplőkkel a színdarabok dalait” – írta Cséplő Ferenc a rétei öregdiákok 1988-as osztálytalálkozóját követően, amelyen Gergely Péter is megjelent.
Pedagógus munkásságát 1940-ben kezdte Csallóközben, a patonyréti iskolában, ahol 65 gyermeket tanított. A rövid időszak ellenére hatalmas benyomást tett a helyi tanyasi iskola diákjaira, kik 1988-ban egy osztálytalálkozó keretein belül ismét vendégül látták egykori tanárukat.
Majd 1941-től 1945 májusáig tényleges és tartalékos katonai szolgálatot teljesített, melyben 8 hónap frontszolgálat is benne foglaltatott, mindeközben 1943 márciusában egy időre Rétére helyezték át tanítói állásba.
1943. októberében tartalékos zászlósnak nevezik az állománycsoportban.
A családi emlékezet szerint csapatával visszavonulás közben Kassán egy betegség következtében lemaradt, és decemberben az utcán tartózkodva besorozták a „felszabadító” Csehszlovák Hadseregbe, ahol a háború végéig írnokként teljesített szolgálatot.
Az egykori magyar királyi 22. és 52-es (iker) honvéd gyalogezredek katonái 1992-től kezdve minden évben megrendezték a honvéd-bajtársi találkozót Komáromban, melynek célja a bajtársi együttérzés, az együvé tartozás és a baráti kötelékek ápolása volt.
Az 1996. április 27-én Észak-Komáromban megrendezett V. Bajtársi Találkozón a két ezred Felvidéken élő egykori tisztjei és legénysége is igen tekintélyes létszámmal vett részt, aminek rendezésében aktív szerepet vállalt Cséplő László hadapródőrmester is, de az egykori 22-esek közül a szervezésben maga Gergely Péter is szerepet vállalt.
A II. világháborút követően minden magyar nemzetiségű pedagógust a szlovák hatóságok elbocsátottak, így Gergely Péter is állás nélkül maradt és „háborús bűnösként” családjával és tágabb rokonságával egyetemben a Benes dekrétumok értelmében a kitelepítésre ítéltek listájára került.
1946 szeptemberében végül kénytelen volt elhagyni szülőföldjét és átszökött Magyarországra, ahol Gödöllőn a református egyház iskolájában tanítói és kántorhelyettesi állást kapott, szolgálati lakással együtt.
Még az év decemberében vette feleségül Csekes Katalin kertészmérnök, gimnáziumi tanárnőt, Galambos László rétei lelkipásztor unokáját, aki Csekes Béla szapi lelkipásztor és Galambos Szeréna kántortanító leánya.
Házasságukból két gyermekük született Péter és Erzsébet, akik hét unokával és tizenkét dédunokával ajándékozták meg őket. Lánya és egyik unokája csakugyan követték Gergely Pétert a pedagóguspályán.
A család különlegessége összetartozásában rejlik. Mindnyájan Gödöllőn vagy Budapesten élnek és évente egyszer-kétszer összejönnek, ilyenkor közel 30-an vannak.
Gödöllőn tanárként a Petőfi Sándor Általános Iskolában, majd nyugdíjba vonulásáig az Imre úti (ma Erkel Ferenc) Általános Iskolában tanított, utóbbinak 1958-1960 között igazgatója is volt.
1949-ben beiratkozott a budapesti pedagógiai főiskola matematika-fizika szakára és levelező úton 1952-ben az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet szerzett.
Ezidőtájt megbízták az aszódi és gödöllői járás matematika-fizika tantárgyak szakfelügyeletévvel (1951-1958).
1957-től Pest megye vezető szakfelügyelői teendőit látta el az említett két tantárgyban az 1982-es nyugdíjazásáig.
Tevékenyen részt vette az 1963-as iskolareform előkészítésében, a fizika tanterv kidolgozásában, majd a tankönyvek bírálatában.
Csaknem egy évtizeden át egyik fontos munkaterülete lett a tanulói kísérletek tárgyi feltételeinek megszervezése és módszereinek kidolgozása. A Fizika Tanítása folyóiratban 8 cikke jelent meg ezzel kapcsolatban, Zátonyi Sándorral pedig 1970-ben módszertani könyvet írt „Tanulói kísérletek az általános iskolák fizika tanításához” címmel.
A következő évben „Pest megye fizika tanításának helyzete” módszertani könyvben adta közre az iskolareform fizika tanításának eredményeit, problémáit és feladatait.
Részt vett annak a munkaközösségek a munkájában, amely megírta a 6., 7. és 8. osztály részére a témaközi és témazáró feladatlapokat. A feladatlapokhoz kapcsolódva 1974-ben összegezték egy könyvben a fizika tantervi követelményeket „Követelményrendszer általános iskola fizika 6.- 8. osztály” címmel.
Az új tankönyvek és modernebb tananyag feldolgozása új oktatófilmeket is követelt. Az Oktatási Filmintézet felkérésére 6 film (Rugalmas alakváltozások, A testek tehetetlensége, A munka, A teljesítmény, A sebesség és A transzformátor) szakanyagát írta meg és segített rendezésükben és a felvételekben.
Több éven keresztül részt vett a minisztérium fizika tantervi bizottság munkájában, mely kimunkálta az 1978-as fizika tantervet, majd két tananyag-korrekciót.
1967-től 1990-ig A Fizika Tanítása módszertani folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként sok cikket lektorált és hatvannál is több cikke jelent meg az említett folyóiratban és a Fizikai Szemlében.
Előadóként rendszeres vendége volt a magyarországi és a felvidéki magyar oktatási fórumoknak.
Két előadása szlovák nyelven is megjelent (1967, 1985), szlovák kiadóknál.
1980-ban egy választási cikluson az ELFT Általános Iskolai szakcsoportjának titkári funkcióját is ellátta.
Nyugdíjas éveiben sem hagyta abba a munkát, a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézetének fizika szakértőjeként segítette kartársai munkáját és részt vett a 8. osztályos tanulók fizika levelező versenyének szervezésében, lebonyolításában.
Kitüntetései:
- Szocialista Munkáért Érdemérem (Kormány kitüntetés 1954)
- Kiváló Tanár (1965)
- Arany János Pedagógiai Díj (Pest Megyei Tanács kitüntetése 1975)
- Beke Manó Matematikai Díj (Bólyai János Matematikai Társulat kitüntetése 1977)
- Apáczai Csere János Díj (1979)
- Szolgálati Érdemérem (1981)
- Mikola Sándor Díj (1987)
- Teleki Pál Emlékérem (2002)
- Gödöllő Város Gyermekeiért és Ifjúságáért Díj (2007)
Szakmai munkája mellett mindig szívesen vállalt társadalmi megbízatásokat. Tevékenyen vett részt Gödöllő pezsgő kulturális és közösségi életében. Felügyelő bizottsági elnöke volt a Nyugdíjasok Egyesületének, alapító alelnöke a Teleki Pál Egyesületnek.
2013 januárjában a Teleki Pál Egyesület közgyűlésén még szép köszöntőt mondott, és hosszasan elbeszélgetett Teleki Gézával, Teleki Pál unokájával. Majd három hónappal később, életének 94. évében, 2013. április 13-án elhunyt.
Gergely Pétertől április 27-én, a gödöllői Dózsa György úti temetőben a református egyház szertartása szerint vettek végső búcsút rokonai, barátai és tisztelői.
„Halálával a pedagógus társadalom nagy alakja távozott el közülünk. Egy kerek, tiszta, szép élet fejeződött be, mely követendő példa a későbbi nemzedékek számára” – írta Dr. Fábry Mihály a Gödöllői Szolgálat május 1-jei számában.
Gergely Péter született pedagógus volt, szenvedélyesen szeretett tanítani. Ahogy egykoron ifjú korában Rétén, úgy egész élete során rendkívüli népszerűségnek örvendett Gödöllőn is.
Gergely Péter számára a magas színvonalú munkája mellett nagyon fontos volt a családja. Feleségével 67 évig éltek nagy szeretetben, szép házasságban, melynek során kölcsönösen segítették egymást. Példás édesapa és nagyapa volt, több dédunokájának is aktívan kísérte felcseperedését. Összetartó, szép nagy családot hagytak maguk után.
Ifjabb Dr. Gergely Péter
Gergely Péter 1950-ben, Gödöllőn született, valamennyi tanulmányát szülővárosában folytatta. 1974-ben agrár-gépészmérnöki, 4 évvel később gazdasági szakmérnöki diplomát, 1979-ben doktorátusi címet szerzett. 1983-ban (az elsők között) élve a gazdasági társaságok alakítására megnyílt lehetőséggel, először szakcsoportot, utána PJT-t, 1989-ben a ma is működő Sztirol Műanyagfeldolgozó – háztartási műanyag termékeket fröccsöntéssel előállító – BT-t létrehozva vezette egyre növekvő kisvállalkozását. 1990-től megszakítás nélkül a szintén családi tulajdonú Plastexpress Kereskedelmi Kft-t is irányítja, mely értékesítéssel, és nagykereskedelemmel foglalkozik – összesen 60 főt, többségében gödöllői lakost foglalkoztat.
Évek óta adományokkal támogatja a Gödöllő Városi Nyugdíjas Egyesület karácsonyi jótékonysági tevékenységét, valamint az Erzsébet szavalóverseny megrendezését.
A Gödöllő Város Önkormányzatának képviselő-testülete által alapított díjakkal, kitüntetésekkel, köztük a Gödöllő Vállalkozója Díj adásával a város közismert és megbecsült vállalkozóit, ügyvezetőit kívánja kiemelten elismerni, akik munkájukkal kiérdemelték a közmegbecsülést, példás, magas színvonalú tevékenységükkel hozzájárulnak Gödöllő város jó hírének növeléséhez.
A képviselő-testület döntése értelmében 2020. szeptember 24-én Dr. Gergely Péter (képen jobbra) és Váraljai János – elismerve a városban végzett magas színvonalú vállalkozói tevékenységüket – vehette át Gémesi György polgármestertől a Gödöllő Vállalkozója díjat.
Dr. Gergely Péternek három gyermeke született, Annarózsa, Ágnes és Péter.
Legidősebb gyermeke, Gergely Annarózsa 1976-ban született. Idegenforgalmi közgazdaként szerezte első diplomáját, de másoddiplomásként már az alternatív gyógyászatban képződött. 18 éve vezeti Gödöllő első jógastúdióját, képzésvezetéssel, várandóstámogatással és női életút kíséréssel foglalkozik. Egy fia született 2005-ben, Hegedűs Áron, aki állatorvosnak készül.
Második gyermeke Gergely Ágnes, 1977-ben született. A gödöllői Szent István Egyetemen végzett HR managerként. Édesapja nyomdokaiba lépve sikeres vállalkozó lett, 2010-ben hozta létre Gödöllőn a Levendula cipőboltot és webáruházat, aminek napjainkig elhivatott tulajdonosa. Három gyermek édesanyja. Kovács Vince 2001-ben Kovács Kamilla 2007-ben, Kovács Bíborka pedig 2009-ben született
Legifjabb Gergely Péter 1982-ben született. 2006-ban végzett közgazdászként az International Business School (IBS) főiskolán és pénzügyi szakértőként dolgozik. Alapítója és ügyvezetője volt az egykori BankRáció.hu oldalnak, ma a BiztisDöntés.hu tulajdonosa.
Nagy Zsófiától három gyermeke született, 2012-ben Gergely Dóra, 2013-ban Gergely Emma és 2016-ban Gergely Ádám.
Dr. Gergely Péternek 2002-ben született negyedik gyermeke, Gergely-Bányai Balázs Barnabás, aki a Budapesti International Bussines School végezte főiskolai tanulmányait angol nyelven. Az utódlás keretében már ő a Plastexpress Kft. ügyvezető igazgatója.
Dr. Kecskés Csaba Lászlóné, Gergely Erzsébet
Gergely Erzsébet 1947-ben született Gödöllőn. 1968-ban végzett a hatvani Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum zöldségtermesztési szakán. 1976-ban diplomázott a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárképző szakán, műszaki-tanári diplomát szerzett.
26 évig tanított a gödöllői Damjanich János Általános Iskolában biológia-gyakorlat szakos tanárként.
2006-ban megkapta Gödöllő Város Gyermekeiért és Ifjúságáért Díjat.
2015-ig testvére vállalkozásában dolgozott adminisztrátorként. Jelenleg nyugdíjas, szoros kapcsolatban él gyermekeivel.
Gergely Erzsébetnek dr. Kecskés Csabától három gyermeke született: Judit, Zoltán és Gergely.
Leánya Kecskés Judit – Gergely Péter első unokájaként – 1969-ben született és Gödöllőn nőtt fel. 1993-ban végzett a németországi witten-anneni „Institut für Waldorf-pädagogik” tanárképző intézetben euritmia tanárként, majd 1988-ban diplomát szerzett a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán német nyelvtanári szakon. 1998 óta a Gödöllői Waldorf Általános Iskola és AMI tanára és 2014 óta kommunikációs munkatársa. Emellett 2014 óta a gödöllői önkormányzat civil referense. Dallmann Pétertől két gyermeke született, 2003-ban Júlia és 2006-ban Mátyás Rezső.
Második gyermeke, Kecskés Zoltán 1972-ben született Gödöllőn. Már kisgyermekkorában kiderült, hogy kézügyességével kiemelkedik kortársai közül. Középiskolai tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte. Érettségi után hamar elkezdett kisebb-nagyobb grafikai, illetve díszlettervezői munkákat vállalni. 1995-ben – akkor már több sikeres komolyabb grafikai megbízással maga mögött – felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, amit viszont másfél év után otthagyott, mert sem időben, sem szakmailag nem tudta már összeegyeztetni meglévő munkáival. Azóta is szabadúszó grafikusként tevékenykedik elsősorban. Könyveket, plakátokat meghívókat, logókat, cégarculatokat, továbbá weblapokat is tervez, elsősorban a kulturális szektorban.
1993-ban feleségül vette Kovács Gabriellát, aki – ugyancsak szabadúszóként – elismert textilművész. 2002-ben megszületett Maja lányuk, akit 2004-ben Kornél követett. 2007-ben visszaköltöztek Gödöllőre (egy utcányira a szülői háztól), azóta ott élnek és dolgoznak.
Gergely Erzsébet harmadik gyermeke Kecskés Gergely. 1977-ben született ugyancsak Gödöllőn, ahol általános és középiskolai tanulmányait végezte. Érettségi után kertész szakmát szerzett és sok éven át kertészeti vállalkozásokban dolgozott. 2009-ben született meg leánya, Csenge, édesanyja Horvát Ágnes. 2012-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt, családja mély fájdalommal őrzi emlékét.
(Laki László – Terra Rethe)
Rétei születésű neves pedagógusok és különböző oktatási/egészségügyi intézmények vezetőinek listája
Források:
Kecskés Judit – Gergely Péter unokája
https://www.kfki.hu/elftaisk/
https://pedagogiai-tarsasag.hu/ – Révész György – Búcsú Gergely Pétertől
https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek
https://regioldal.godollo.hu/
https://biztosdontes.hu/
https://www.levendulagyerekcipo.hu/
https://cukimamik.hu/
https://shantijogastudio.hu/
Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára – 55. évfolyam 46. szám – 1943. november 19.
A Hét hetilap – 33. évfolyam 13. szám – 1988. március 25.
A Hét hetilap – 33. évfolyam 37. szám – 1988. szeptember 9.
A Hét hetilap – 33. évfolyam 49. szám – 1988. december 2.
Hadak Útján – 48. évfolyam 446. szám – 1996. május 1.
Gödöllői Szolgálat – 22. évfolyam 13. szám – 2013. április 17.
Gödöllői Szolgálat – 22. évfolyam 15. szám – 2013. május 1.
Gödöllői Szolgálat – 29. évfolyam 17. szám – 2020. szeptember 29..
Forbes – 2022. február
Fényképforrások:
Gödöllő anno… (Facebook csoport – Pál Gábor fotói)
Gödöllői Szolgálat – Lokálpatrióta lap
https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek
