Mocsy Pál 1788. március 15-én született a Komárom vármegyei Aranyoson, szülei Mocsy János és Szente Judit voltak.
A pápai református főiskolán tanult, 1816-ig Búcson volt iskolaigazgató majd 1816-ban candidáltatott és szenteltetett fel. Az év áprilisában helyeztetett a rétei gyülekezet élére, ahol Laki Istvánt váltotta, akit 15 év rétei szolgálat után helyeztek át Zsigárdra.
1817. október 13-án Nagymegyeren feleségül vette Czike Pál lelkész leányát, Czike Juliannát, kitől 1818-ban Rétén megszületett első gyermeke Pál, melyet még öt gyermek követett – Benő, Julianna, Klára, János és Krisztina (a három legkisebb még csecsemő korában elhunyt).
A négy évtizedes rétei szolgálata alatt csaknem nyolcszázötven rétei gyermeket keresztelt meg, több, mint hétszáz réteit temetett el és kétszázhúsz házasságot áldott meg.
Mocsy Pál 1856. november 21-én hunyt el, a rétei református temetőben nyugszik, Tóth Ferenc hodosi és Györös János jókai lelkészek búcsúztatták.
Sírkövére 2016-ban a helyi református gyülekezet jóvoltából új márványtábla került.
Julianna lányuk 1848-ban a nagymadi lelkésznek, Kőváry Sándornak lett a felesége, négy gyermekük született, Gyula, Pál, Mária és Ilona (későbbi Kopács Zsigmondné).
Mocsy Pál elhalálozása után özvegye Juliannához költözött a nagymadi lelkészi hivatalba, ahol négy évvel később, 1861. január 22-én elhunyt. A helyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Még ez év decemberében, 48 éves korában elhunyt Julianna férje, Kőváry Sándor is.
Mocsy Pálnak Benő fia, egyházmegyei tanácsbíró és okleveles mérnök, Nagyborsán alapított családot. 1856-ban Jókán feleségül vette Boros Jusztíniát – Boros Antal borsai és Karátsony Terézia rétei közbirtokosok lányát – kitől nyolc gyermeke született.
Felesége 1874-ben, Benő 1904-ben hunyt el, sírjaik megtalálhatók a nagyborsai temetőben.
A család ezen ága a 19. század végétől elkezdte használni a nemesoroszi és kisoroszi előneveket, azonban egyelőre nem találtunk hiteles forrást a három különböző Mocsy család közti kapcsolat megerősítéséhez.
Mocsy Benő legkisebb fia Ödön, gyermekkorában elhunyt. Az elsőszülött Pál, szigorlatozó orvosként 1889-ben betegesége következtében hunyt el.
József a pápai református gimnáziumban tanult, okleveles jegyzőként került az első világáború frontjára, ahonnan – a sírfelirat szerint – már nem tért haza. Neve megtalálható az elesett nagyborsai honvédek emlékművén is.
Julianna és Berta magyar királyi postamesternők, előbbi 1909, utóbbi 1929 nyarán gyermektelenül hunytak el, mindnyájan Nagyborsán nyugszanak.
Erzsébet lánya 1891-ben Jókán hozzá ment réthei Fadgyas Orbán és Nogel Erzsébet unokájához, Sydó Benő községi jegyzőhöz. Éltek Ógyallán, Komáromban és Alistálon is. 1928-ban megözvegyült, 1936-ban hunyt el Komáromban, majd átszállították a nagyborsai temetőbe, ott nyugszik férje és családja körében.
Három gyermekük született, Janka (későbbi Krausz Istvánné), Berta Viola (későbbi Janda Kálmánné) és Zoltán. A két nővér a mosonmagyaróvári Mosoni temetőben nyugszik, míg Janka fiának, Krausz Zoltán közgazdásznak síremléke Nagyborsán található.
Johanna lánya 1891-ben másodunokatestvéréhez, Pap-kovács Elemér magyar királyi aljárásbíróhoz ment feleségül, aki szintén Czike Pál nagymegyeri lelkész dédunokája. Házasságukból 1892-ben egy ikerpár gyermek (Elvíra és Zoltán) született, azonban Johanna pár nappal a szülés után betegség következtében elhunyt.
Papkovács Elemér egy év özvegység után, 1893-ban ugyancsak Jókán feleségül vette sógornőjét, Mocsy Rozáliát, aki csakugyan fiatalon, egy holtan megszült kisfiút követően, 33 éves korában, 1895-ben szintén elhunyt. Húgához hasonlatosan, Komáromban helyezték végső nyugalomra.
Mocsy Pál rétei lelkész tán legismertebb újkori leszármazottja dédunokája, Pap-kovács Elvíra az első magyar női karmester, elismert zeneszerző, operaíró, zongoraművésznő és tanárnő.
Elvíra gyermektelenül hunyt el 80 éves korában, 1972. november 30-án Budapesten.
Pap-kovács Zoltán szakdíjnokként dolgozott. 1932-ben Budapesten megnősült, feleségül vette Kiss Olgát, akitől megszületett Ervin és Edit gyermekük. 1939. július 23-án hunyt el Rákosszentmihályon.
(Laki László – Terra Rethe)
Rétén szolgáló és eltemetett egyházi személyek listája
Források:
Molnárné Szabó Zsuzsanna
http://www.papacollege.hu
https://csemadok.sk/
www.wikipedia.com
https://www.arcanum.com/
https://dspace.oszk.hu/
Liszkay József: A pápai evang. reform. egyház levéltára 1510-1811 (Pápa, 1875)
Református teológiai akadémia és gimnázium – A papai reform. főiskola törtenetéből (Pápa, 1888)
Kis Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1895 (Pápa, 1896)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok – 7. kötet
Budapesti Hírlap – 9. évfolyam 327. szám – 1889. november 27.
Magyar Hirlap – 2. évfolyam 186. szám – 1892. július 6.
Dunántúli Protestáns Lap – 6. évfolyam 19. szám – 1895. május 12.
Budapesti Közlöny 30. évfolyam 58. szám – 1896. március 10.
Vasárnapi Újság – 51. évfolyam 49. szám – 1904. december 4.
Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára – 3 . szám – 1910. január 20.
Komáromi Lapok – 43. évfolyam 54. szám – 1922. május 6.
Komáromi Lapok – 46. évfolyam 2. szám – 1925. január 3.
Komáromi Lapok – 49. évfolyam 11. szám 1928. január 26.
Prágai Magyar Hirlap – 3. évfolyam 727. szám – 1924. december 7.
Ország-Világ – 51. évfolyam, 11-14. szám – 1930. március 30.
Komáromi Lapok 57. évfolyam 39. szám – 1936. május 13.
Komárommegyei Hírlap – 8. évfolyam 31. szám – 1936. augusztus 1.