Galambos Zoltán 1894. június 22-én születtet Rétén, édesapja Galambos László rétei lelkész, édesanyja Jolán, Ónody Zsigmond komáromszentpéteri lelkész lánya.
Húga Szeréna, Csekes Béla szapi lelkipásztor felesége volt.
Az elemi iskola első négy osztályát Rétén végezte el a számára oly kedves falusi tanító, Sárközy József kezei közt, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv elsajátítására.
Ezután a Pozsonyi Evangélikus Líceumba járt, majd a pápai gimnáziumba, ahol 1915-ben érettségizett.
A Magyar Evangélikus Diákszövetség Felsőszeliben tartott konferenciájának hatására az addig tervezett kereskedelmi pálya helyett a papi hivatást választotta.
A bécsi protestáns teológiai fakultásra került és 1917 nyarán Bernhardinum hollandiai stipendiumot kapott, mely alatt a nyári szemesztereket németországi egyetemeken töltötte.
1922-től Budapesten, leányiskolákban lett hitoktató.
1923-ban döntenie kellett állampolgárságáról, ekkor került Losoncra református teológiára docensnek.
1924-ben két hónapig káplán volt Komáromszentpéteren, egy hónapig Vágfarkasdon és december 4-től komáromi második segédlelkész.
1925 szeptember 13-tól 1971-ig Komáromban volt lelkész.
1925–1929 között a losonci Református Teológiai Akadémián dogmatikát és vallásfilozófiát oktatott.
1949-ben vezetésével hozták létre az Országos Református Lelkészegyesületet.
Írt a Hoongaarische Herautba, 1953-ig a Kálvinista Szemle és a Kalvínske hlasy főszerkesztője volt.
Szerkesztette a Kis tükör helyi egyházi lapot.
Nevéhez köthetőek az A hollandiai reformátusok egyházi élete (1922), a Szentföldön (1929) és a Heidelbergi káté – A református keresztyén egyház hitvallása (1943) című művek.
Felesége volt Kiss Edit, kitől három gyermeke született, Gedeon (az egyesült államokbeli Virginiában alapított családot Ingram Alice-szel), Márta (későbbi Szász Károlyné) és Lídia.
1973. január 29-én hunyt el Komáromban, a helyi református temetőben nyugszik.
2014-től a komáromi református templom udvarán hársfa és emlékkő őrzi emlékét.
A komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karán 2021. november 12-től négy tanterem viseli olyan felvidéki református lelkészek nevét, akik a XX. század legsötétebb korszakában is hűen szolgálták Istent, az egyházat és a magyar nemzetet. Az 12-es tantermet Galambos Zoltánról nevezték el.
Kis érdekesség, hogy Móricz Zsigmond komáromi látogatásai alkalmával gyakran ellátogatott a református parókiára, akit lenyűgözött Galambos Zoltán könyvtára.
Az író meg is kérdezte újdonsült barátjától:
„Zoltán, te milyen írónak tartasz engem?”
A válasz bizony nem volt valami hízelgő:
„Ha nem írnál malacságokat, csak olyant, mint a Légy jó mindhalálig, vagy a Hét krajcár, s nem az Úri muri, meg a Sárarany, akkor te egy kiváló író lennél!”
— „Mit csináljak, az élet sajnos ilyen — felelte Móricz — és én realista író vagyok, az életet úgy írom le, amilyen.”
A szovjet megszállás időszakában a kommunista sajtó pocskondiázta, „ócska koholmányok” terjeszőjének beállítva, az első országos református leánykonferencián – melyet Galambos Zoltán kezdeményezésére hívták össze Komáromban – elhangzott beszédje kapcsán, melyben a szocializmust építő szovjet nép életéről is beszélt, illetve arról, hogy a marxizmus kétségtelenül csődbe jut.
Éleslátása e téren sem okozott csalódást.
Rétei egyházi személyek listája
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
https://hu.wikipedia.org/
https://felvidek.ma/
http://www.reformata.sk/
https://www.virtualnycintorin.sk/
Tömösközi Ferenc: A hit és a közösség szolgálatában (2018)
Vörös Zászló – 16. évfolyam, 105. szám – 1960. szeptember 3.
Dolgozók Lapja – 32. évfolyam, 276. szám – 1979. november 25.
Irodalmi Szemle – Szénássy Zoltán: Móricz Zsigmond szlovákiai útjainak sajtóvisszhangjából (1979/6)