In memoriam. Szép kötelesség emlékezni azokra a lelkészekre, akik – különösen a 20. század második felében – kitartóan őrt álltak háborús körülmények, kisebbségi lét, kommunista ellenszél, állami és egyházi hatóságok piszkálódásai közben, és hirdették az evangéliumot a korlátozások, ellehetetlenítések közepette is.
Ilyen őrálló volt Somogyi Sándor, aki száz éve, 1914. március 3-án született Borsodszakácsiban. Édesapja, Somogyi János tábori lelkész volt, aki később a Pápához közeli Homokbödögén szolgált nyugdíjazásáig. Édesanyja Szűcs Jolán, Szűcs Béla vilonyai lelkész lánya volt.
Somogyi Sándor itt, Homokbödögén végezte elemei iskoláit, középiskolai tanulmányait a Pápai Református Gimnáziumban folytatta 1925-33 között. Olyan diákjai voltak ennek a patinás intézménynek, mint Jókai Mór és Petőfi Sándor, és olyan kortársak, mint Keresztury Dezső, Lőrincze Lajos, Nagy László, Csoóri Sándor és Rab Zsuzsa. Az utolsó évben senior, vagyis a diákönkormányzat vezetője, a többiek segítője volt. 1933-tól a Pápai Református Teológia hallgatója lett. Az itteni Református Tanítónőképző szeretetvendégségén ismerte meg későbbi feleségét, Kovács Klárát 1936-ban, és itt szentelték fel lelkésszé 1937-ben.
1938 tavaszától a Halle-Wittenberg Martin Luther Egyetemen végzett tíz szemesztert. Ezután tette le itthon második lelkészképesítőjét. Németországban, Béthelben kórházi gyakorlaton is részt vett. Hazatérve Kiskunlacházán káplánkodott.
1941-ben a visszatért Felvidéken, Szenc mellett, Rétén kapott parókiát. Megnősült 1941-ben, esküvőjükről utaztak az új szolgálati helyre. Itt élték át fiatalon első fiukkal, az ifjabb ifjabb Sándorral a háború borzalmait, bujkálással, félelmekkel, de Istenre bízva magukat. A visszajövő csehszlovák impérium 1945-ben kiűzte a családot.
Tapasztalván, hogy nincs szabad parókia, csatlakozott az ébredési mozgalomhoz. Sok helyen evangélizált, hirdette az Igét. 1946 májusában jutott csak választás útján Dombóváron parókiához.
Itt a tolnai kitelepített németség helyére betelepített felvidékiek szórványait is hűségesen ellátta. Összesen 95 helyre kellett kijárnia Dombóvárról gyalog, biciklivel, lovas szekérrel, mikor mi adódott. Volt úgy, hogy a dombóvári állomáson veszteglő kitelepített felvidéki család gyermekét a vagonban keresztelte. Dombóváron született Klára lányuk.
Innen 1952-ben költözött a család a Bakonyban lévő Cseténybe. Ebben a viszonylag (különösen télen) elzárt faluban született röviddel a költözés után Péter fiuk.
Somogyi Sándor ebben az Igére éhes faluban tudott igazán kibontakozni. Vasárnaponként három istentiszteletet tartott. Prédikációk sorozatait gépelte le lelkésztestvéreinek is. Hittan- és konfirmációs fűzeteket állított össze, énekkart szervezett, feleségével látogatta a betegeket, tanácsot adott ügyes-bajos dolgokban. Felvette a kapcsolatot régi német diáktársakkal, akikkel egyeztetve imaéjszakákat tartott. Ezt nagyon nehezményezte az államhatalom, rendszeresen ellenőrizték, zaklatták, az ÁEH figyelmeztetésben részesítette.
Kétszer renováltatta a templomot, új parókia épült vezetésével, tervei alapján. Evangélizált a környező falvakban, csereigehirdetéseket, reformációs hetet szerveztek a ‘60- as, ‘70-es években.
Mi, gyermekei tudjuk, milyen elmélyülten készült prédikációira kommentárjai megírásánál. Gazdag, főleg német nyelvű könyvtárában a legfrissebb teológiai gondolatokkal is megismerkedett. Jó néhány német nyelvű könyvet lefordított. Levelezésével az egyház határon túli vérkeringésébe is bekapcsolódott.
Hitvallók, hitben járók életrajzait gyűjtötte az év minden napjára Ragyogjatok, szép csillagok címmel. Egész életében gyűjtötte és alkalmazta az igehirdetést megvilágító példákat is.
1983-ra elfogyott ereje, nyugdíjba ment, és Budapestre, gyermekeik közelébe költöztek feleségével. Csillaghegyen szolgálati lehetőséget kapott Deák Zoltán lelkipásztortól. Szervezetét betegség támadta meg, és 1985. március 5-én, 71 évesen hazatért Teremtőjéhez. Felesége tavaly, 96 évesen követte. Azóta ők is csillagként ragyognak.
(Somogyi Sándor)
Megjelent 2014. december 14-én a Reformátusok Lapja 58. évfolyamának 50. számában
Képforrások:
https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek
https://billiongraves.com/
