Szabó Sándor 1908. március 29-én született Boldogfán, Szabó Sándor és Sándor Eszter református földművesek második közös gyermekeként. Édesapját hat évesk korában veszítette el, aki az első világháborúban halt hősi halált. Édesanyja később Szabó Imréhez ment feleségül, elhunyt férje öccséhez.
Szabó Sándor egyszerű, dolgos paraszti családból indult, ahol a föld, a hit és a hagyomány egyaránt meghatározta a mindennapokat.
Feleségül Sándor Zsigmond és Hollósy Julianna rétei földművesek legkisebb leányát, a 22 éves Esztert választotta. Az 1930-ban köttetett esküvő után Rétén alapítottak családot, ahol a földműves munka biztosította az indulást.
Öt gyermekük született: négy leány – Eszter, Julianna, Mária és Ilona – valamint egy fiú. Egyetlen fiuk elnevezésekor a hagyományt követve a Szabó Sándor nevet kapta, a családi sorban legalább a hetedikként, jelezve az ősök iránti tiszteletet és a név továbbélésének fontosságát.
A család a háború viszontagságait túlélve szembesült a csehszlovák megszállás sorsfordító következményeivel. A Szabó családot is súlyosan érintették az ún. Beneš-dekrétumok: a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítésre ítélték őket, vagyonukat elkobozták, és magyarellenes intézkedések sorát kellett elszenvedniük. A megpróbáltatások nem csupán a szűk családot, hanem a tágabb rokonságot is érintették, hiszen Sándor Eszter nővérét, Karátsony Lajosné Sándor Máriát is deportálták családjával együtt.
Szabó Sándor családja a Nyíregyháza melletti Újsortanyára került, ahol újrakezdve próbáltak megélhetést és otthont teremteni. Szabó Sándor édesanyja özvegy Szabóné Sándor Eszter is fia családjával tartott az ismeretlenbe, 1956-ban hunyt el, Nagykállón helyezték örök nyugalomra. Szabó Sándor 1969-ben hunyt el, neje, Sándor Eszter 1992-ben követte.
Elsőszülött leányuk, Eszter (1931–1995) Szabó Miklóshoz ment feleségül, házasságukból három gyermek született: Miklós, József és László.
Második leányuk, Julianna (1932) Nyíregyházán telepedett le, és a szintén Rétéről kitelepített Karátsony Antalhoz ment 1949-ben feleségül, aki villanyszerelőként dolgozott, szorgalmas, kétkezi munkával teremtve meg családja biztos megélhetését. A frriss házasok Újsortanyáról beköltöztek Nyíregyházára, aho megszületett egyetlen leánygyermekük, Valéria (özv. Benkei Józsefné).
Julianna a nyíregyházi kórház bölcsödéjében dolgozott nyugdíjazásáig, mai napig Nyíregyházán él.
Felső sor balról: Karátsony Antal, Szabó Mária, ifj. Szabó Sándor, Szabó Miklós
Alsó sor balról: Szabó Julianna, Sándor Eszter, Szabó Ilonka, id. Szabó Sándor, Szabó Eszter
Középső gyermekük, ifjabb Szabó Sándor (1936–1992) egy leány, Erika édesapja lett. Házassága nem volt tartós, feleségétől elvált. Sándor a rendvédelmi szerveknél is dolgozott, Hatvanban hunyt el.
Mária (1938–1996) Sípos Ferenccel kötött házasságot, Gesztenyén alapítottak családot, három gyermekük született: Ferenc, Zoltán és Mária.
A legkisebb Szabó leány, Ilona, Papp Sándorhoz ment feleségül, és három gyermekük született: Sándor és Tibor, Zsolt.
Ilona 1995-ben hunyt el, a nagykállói temetőben nyugszik.
Bár életük végül más földhöz kötődött, gondolataikban és emlékezetükben mindvégig Rétéhez tartoztak, ahhoz a helyhez, amelyet elhagyni kényszerültek, de amelyet soha nem engedtek el.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
Márföldi Melinda – Sándor Lajos és Sándor Mária dédunokája
Hollósy Rozália – Hollósy Gáspár és Dóka Rozália unokája
Dr. Fazekas Árpád – Szlovákok közül tirpákok közé (2001)
https://adatbank.sk/
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis
Kelet-Magyarország napilap gyászrovata
