Menü Bezárás

Karátsony Lajos és Sándor Mária családja

Karátsony Lajos 1894. február 14-én született Rétén, helyi földműves családban. Szülei, Karátsony Benő és Hollósy Lujza tizenhat gyermek közül ő volt a hetedik. A népes parasztcsalád mindennapjait a föld és a munka határozta meg, a gyermekek már korán kivették részüket a gazdaság teendőiből.

Édesanyját mindössze tizenkét éves korában veszítette el. Édesapja újranősülését követően nevelőanyja Vincze Zsófia lett, aki két féltestvérrel – Mihállyal és Ilonával – gyarapította a családot. A korán megtapasztalt veszteség és a nagycsaládi lét fegyelme bizonyára meghatározta Lajos későbbi, kötelességtudó életfelfogását is.

1919 novemberében kötött házasságot Sándor Zsigmond és Hollósy Julianna földműves szülők elsőszülött leányával, az akkor 22 esztendős Sándor Máriával. Házasságukból két fiúgyermek született: Dezső István (1920) és Antal (1927). A két világháború közötti időszakban a család Rétén gazdálkodott, munkájuk és megélhetésük alapját továbbra is a mezőgazdaság jelentette.

A Karátsony család 1956-ban
balról: Karátsony Dezső és felesége Dóka Zsófia, felül gyermekeik Lajos és Teréz
jobbról: Karátsony Antal és felesége Szabó Julianna, lányuk Valéria középen
középen: Sándor Mária és Karátsony Lajos a kis unokával

Az 1938. június 12-én tartott rétei községi képviselőtestületi választásokon Karátsony Lajos az Esterházy János nevével fémjelzett egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt jelöltlistáján a 17. helyen szerepelt. Közéleti szerepvállalása azt mutatja, hogy a helyi közösség életében is igyekezett részt venni.

Részlet a kitelepítésre ítélt réteiek névjegyzékéből – Magyar Országos Levéltár

A második világháborút a család szerencsésen átvészelte, ám az azt követő ismételt csehszlovák megszállás idején – sok más felvidéki magyar családhoz hasonlóan – őket is súlyosan érintették az ún. Beneš-dekrétumok következményei. A kollektív bűnösség elve alapján kitelepítésre ítélték őket, vagyonukat elkobozták, és magyarellenes intézkedések sorát kellett elszenvedniük. A megpróbáltatások nem csupán a szűk családot, hanem a tágabb rokonságot is érintették.

Karátsony Lajos családja 1967-ben


Kitelepítésre ítélték többek között Lajos öccsét, Istvánt és feleségét, Lánczi Rozáliát; mostohaanyját, Vincze Zsófiát; valamint féltestvéreit, Mihályt és Ilonát. Rétét el kellett hagynia unokahúgának, Schubert Juliannának is, aki Lajos nővérének leánya volt. Pontosabban Schubert József és Karátsony Julianna egyetlen lánya, aki Domoszlón született 1914. január 20-án, azonban Karátsony Lajoséknál nevelkedett.
Schubert Julianna nem ment férjhez, családot nem alapított. Kálmánházán hunyt el 1995-ben, ott helyezték örök nyugalomra.


A deportálást nem kerülte el Sándor Mária húga, Eszter (Szabó Sándorné) sem, akit családjával együtt Nagykállóra telepítettek.

Karátsony Lajos és családja 1947. április 24-én az Ma-25-ös számú transzporttal került szintén Nagykállóra, az Újsor-tanyára került. Új életüket ismét a mezőgazdaságra alapozva kezdték meg, majd a helyi termelőszövetkezet tagjaivá váltak. A kényszerű újrakezdés évei kemény munkával és alkalmazkodással teltek, de a család összetartása erőt adott a megmaradáshoz.

Sándor Mária és Karátsony Lajos
Nagykállói temetőben

Karátsony Lajos az 50. házassági évforulót után pár hónappal, 1970. március 7-én hunyt el. Felesége, Mária néhány évvel később, 1975. május 6-án követte. Mindketten Nagykállón nyugszanak.


Gyermekeik Dezső és Antal már a Nyírségben alapítottak családot, azonban rétei sorstársakat választva házastársaknak.
Karátsony Antal Szabó Sándor és Sándor Eszter leányát, Juliannát vette feleségül. A nyírségi megyeszékhelyen, Nyíregyházán telepedtek le. Antal villanyszerelőként dolgozott, szorgalmas, kétkezi munkával teremtette meg családja biztos megélhetését. Egy leánygyermekük született, Valéria.
Julianna a nyíregyházi kórház bölcsődéjében dolgozott nyugdíjazásáig, ma is Nyíregyházán él.
Valéria Benkei Józsefhez ment feleségül, úgyszintén Nyíregyházán él, azonban már megözvegyülten.


Karátsony Dezső István 1947-ben házasságot kötött Dóka Zsófiával, Dóka Lajos és Nemes Terézia lányával. Házasságukból három gyermek született: Lajos, Teréz és Dezső.

(Laki László – Terra Rethe)

Források:
Márföldiné Karátsony Terézia – Karátsony Lajos és Sándor Mária unokája
Ifj. Karátsony Dezső – Karátsony Lajos és Sándor Mária unokája

özv. Karátsony Antalné Szabó Julianna és leánya özv. Benkeiné Karátsony Valéria
Márföldi Melinda – Karátsony Lajos és Sándor Mária dédunokája

Dr. Fazekas Árpád – Szlovákok közül tirpákok közé (2001)


https://adatbank.sk/
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/

Kelet-Magyarország napilap gyászrovata

1 Comment

  1. Pingback:Karátsony Mihály és húga Ilona -

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük