Dóka István 1896. november 25-én született Rétén, Dóka László és Huszár Zsuzsanna első közös fiaként. Szüleihez hasonlóan földműveléssel foglalkozott. 1921 márciusában feleségül vette Gergely Péter és Jankó Eszter leányát, Máriát. Házasságukból öt gyermek született: István, Zsuzsanna, Eszter, László és Irma.
Dóka István a helyi református gyülekezet megbecsült tagja volt, hosszú éveken át gondnoki tisztséget töltött be.
A második világháborút követő jogfosztó dekrétumok következtében 1947. április 24-én az Ma 25. számú transzporttal Nyíregyházára telepítették ki. A kitelepítés napján, az utolsó közös istentisztelet alkalmára írt búcsúbeszédét a helyi lelkész olvasta fel a gyülekezet előtt.
Kedves testvéreim
Ez utolsó alkalommal amidőn az Isten házában az utolsó órát töltöttük el, gyülekezeti közösségben szeretnék e gyülekezettől élőszóval elbúcsúzni, de erre e jelen lelkiállapotban nincs erőm, s ezért a szószéken keresztül búcsúzom el.
Kedves keresztyén testvéreim
Megtörten s fájó szívvel állok most köztetek, úgy érzem magamat e templomban mint egy elítélt bűnös mindazokkal együtt, akik arra ítéltettek, hogy itt hagyjuk szülőföldünket, itt hagyjuk rokonainkat, itt hagyjuk anya szentegyházunkat, itt hagyjuk lakóhelyünket és itt hagyjuk vagyonunkat, itt hagyjuk temetőkertjeinket, hol őseink nyugosznak, s apáink, szerető rokonaink, kik életükben forró szeretetükkel s féltő aggodalommal vettek körül bennünket, s most mindezeket el kell hagynunk az ő sírjaikra, talán még csak elméletben gondolhatunk, mindez csak azért mert magyarok vagyunk, s ezt nem tagadtuk meg.
Nem távozhatok el kedves híveinktől, hogy meg ne köszönjem odaadó szeretetüket, amelyet bizalmukkal mutattak irántam már 17 évvel ezelőtt , amikor azzal bíztak meg, hogy a rétei anyaszentegyháznak gondnoka legyek, s most bár bizalmukat nem vonták meg tőlem, de távoznom kell, ki tudja hová, ki tudja merre, nehezebb a válás anyaszentegyházamtól, mint a hazámtól, mert lehet hogy házat adnak, de ily egyetértő gyülekezetet bizonnyal nem. Tőlem telhetőleg igyekeztem azon, hogy egyházunknak jó sáfára legyek, s most azért az Úr, adj számot a te sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár.
Jóllehet hogy egyházi életünk még nagyobb sebet is kaphat, de szeretettel kérem az ittmaradott ref. testvéreimet vigyázzanak anyaszentegyházunkra, s ha még jobban megcsökkenik gyülekezetünk száma, kettős szorgalommal és áldozattal tartsák fenn, kövessenek el érte mindent, mert ha ezt elveszítjük minden anyagiaknál többet veszítünk el.Isten áldását kérve minden ref. ittmaradott testvéremre megköszönöm eddigi szeretetüket.
Dóka István
A pozsonyi állami levéltárban fellelhető dokumentumok alapján a család szűkebb rétei otthona 1141 m2-en terült el, ahol a családi ház állt a tágas udvarral, melyhez tartozott még 1097 m2 kert is.
Továbbá a rétei kataszter különböző pontjain (Várföld, Melényte, Vasúton túl, Kertaljai hosszú, Nemeskert és Nagy kerítés) szántóföldeket is műveltek, melyeket az elkobzás után a csehszlovák állam Farkas Pavel, Kašík Ján, Valašťan Ján, Krokavecz Ján és Demanko Ján szlovák betelepültek rendelkezésére bocsátott. A rétei ingatlanok összesen 63 143 m2-t tettek ki.
A család további szántókat is birtokolt, mégpedig: a boldogfai kataszterben a „Sajdomb” nevezetű részeken 6638 m2-t, melyet Pejter Štefan és a pusztafödémesi kataszterben a „Rétei földeken” 3471 m2-t, melyet Bulavčiak Štefan kapott.
Továbbá a szenci kataszter több részén (Réti föld a gurabi határnál, Vasúton innen, Kis és nagy marha, Alsóbikarét és Belsőszeg) összesen 40 605 m2 szántőföldet vett el a csehszlovák állam a családtól.
Az intézkedések a család csaknem egészét érintették: édesanyját, az ekkor már özvegy Huszár Zsuzsannát szintén deportálták, ingatlan vagyonát elkobozták.
Huszár Zsuzanna a rétei kataszterben 19 824 m2 szántőfölddel rendelkezett a Hegyeszeg, Vasúton túl és a Zsidó temetőn részeken, melyeket Majová Zuzana, Krokavecz Ján, Farkas Pavel és Mikuš Ján beteleptett pitvarosi szlovákoknak osztott ki a csehszlovák állam.
Továbbá 8943 m2 földje volt a boldogfai kataszter Sajdomb és Szilvások részén, előbbit Pajter Štefan, utóbbit Kadara(?) Zuzana kapta.
Huszár Zsuzsanna szenci szántói, melyek a Réti föld a gurabi hattárban, a Vasúton innen, az Alsó bikarét valamint a Kis és Nagy marha részeken voltak találhatók, és összesen 13 523 m2-t tettek ki, szintén elkobozásra kerültek.
Az ingatlanok körüli huzavona még évtizedekkel később is fennállt. 1976-ban Krébes György ütközött problémába a nem rendezett telkek miatt és kérte a Helyi Nemzeti Bizottásgot, hogy lépjen az ügyben
A község HNB-a 1976-ban konfiskláta és íratta saját tulajdonába Huszár Zsuzanna korábbi ingatlanját.
A közeli rokonságból deportálták Dóka István féltestvérét, Dóka Lászlót feleségével együtt, valamint öccsét, Dóka Károlyt is családjával.
Özv. Dókáné Huszár Zsuzsanna gyermekei közül egyedül Zsuzsanna kerülte el a kitelepítést, mivel ekkorra már férjezett volt Gergely Lászlóval.
Elsőszülött fia, István (1921) Szabó Katalinnal kötött házasságot, melyből két leányuk született: Katalin és Erika.
István 2009-ben hunyt el, felesége 2020-ban követte; mindketten Nyíregyházán nyugszanak.
Katalin (1959) Kiss Lajossal, míg Erika (1960) Seliga Lászlóval kötött házasságot és alapított családot.
Eszter (1926) egy szintén Rétéről kitelepített sorstársához, Szabó Zsigmondhoz ment feleségül (Szabó Zsigmond és Sidó Janka fiához), házasságukból gyermek nem született. Újsortanyán éltek, majd Nyíregyházán telepedtek le.
Szabó Zsigmond 1999 nyarán, míg Dóka Eszter 2015 májusában hunyt el, mindketten Nyíregyházán nyugszanak.
Dóka László (1928) agrármérnök lett és Bárdi Máriát vette feleségül. Házasságukból négy gyermekük született: László, Zoltán, Tünde és Zsuzsanna. László 2005-ben, felesége 2018-ban hunyt el, mindketten Nyíregyházán nyugszanak.
Gyermekeik közül László Debrecenben alapított családot Kollár Katalinnal, míg Zoltánnak Inántsy-Pap Anitától született Nyíregyházán három leánya.
Tünde Kiss Józsefhez ment feleségül, egy leányuk született, viszont később elváltak.
Zsuzsanna gyógypedagógus-logopédus lett és Szalánczy Istvánnal alapított családot.
Irma (1930) Mariás Józsefhez ment feleségül, két gyermekük született: József és Emőke. Irma 2023-ban hunyt el.
A család több tagja is részt vett 2025-ben az elüldözött és kitelepített réteiek emlékművének avatásán. A rendezvényen Dóka Isván dédunokája, Dóka László unokája – Dóka Eszter olvasta fel újra dédapja búcsúlevelét.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
Dóka Eszter – Dóka István dédunokája
Márföldiné Karátsony Terézia – Dóka Lajos unokája
Dr. Fazekas Árpád – Szlovákok közül tirpákok közé (2001)
Adalékok Szenc helytörténetéhez (2013) – Adalékok a rétei magyarok 1947-es kitelepítéséhez (Tomovics Evelin – Minárik Ágnes)
Pozsonyi Állami Levéltár – Dóka István családjának kitelepítési iratai
Pozsonyi Állami Levéltár – Özv. Dókáné Huszár Zsuzsanna kitelepítési iratai
https://adatbank.sk/
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/
https://www.familysearch.org/ – Anyakönyvek
Kelet-Magyarország napilap gyászrovata
Réte-boldogfai Református Keresztyén Gyülekezet lelkipásztora – Bohony Beáta
Fényképforrás Dóka Istvánról és a családi házról:
Tomovics Miroszláv gyűjteménye
Pingback:Dóka László és Rákóczi Hedvig -