Bagi Vince 1901. január 12-én született Rétén, (más források szerint még Pénteksúron), a pénteksúri származású Bagi Vince munkás és a felsőszeli Kiss Mária elsőszülött fiaként.
A pozsonyi Schindler und Jedlin gőzmalomban dolgozott, majd 1927-ben házasságot kötött Pomichal István és Babacs Margit huszonöt éves leányával, Máriával. Házasságukból négy gyermek született, akik megérték a felnőttkort: Julianna, Erzsébet, Margit és Lajos.
Felesége, Pomichal Mária háztartásbeli volt. Bagi Vince gyári munkásként dolgozott Pozsonyban a kitelepítés idejéig.
A háborút követő magyarellenes intézkedések következtében 1946-tól a munkásbiztosító (Robotnícka Sociálna Poisťovňa) már a család négy kiskorú gyermeke után járó családi pótlékot sem folyósította.
1947. május 13-án az állam leltárba vetette és összeíratta a család vagyonát, majd május 16-án az Ma–55. számú transzporttal otthonuk elhagyására kényszerültek.
Az 1929-ben épült, 40 m² alapterületű, földszintes, cseréptetős házhoz melléképület, valamint egy szintén falazott kamra és kecskeól is tartozott. Az ingatlanhoz egy csaknem hatvan különböző gyümölcsfával és bogyós bokorral beültetett kert is kapcsolódott, az udvaron pedig saját, ásott, betongyűrűs kút állt. A levéltári feljegyzések szerint a Pitvarosról áttelepült Dovalovsky Juraj kapta meg a Bagi család ingatlanait.
Ma a helyszínen Gyurcsi Dezső és Ondrus Mária emeletes családi háza áll.
Ezt követően Nyíregyháza lett az ideiglenes új otthonuk.
A mezőgazdasághoz nem értett, és a föld műveléséhez sem álltak rendelkezésére a szükséges eszközök. Ezért falubelijével, Mikulás Jánossal vette fel a kapcsolatot, aki kőművesként dolgozott, és Budapestre irányította a családot, ahol bőven akadt munka.
A Kakas és a Mikulás családokhoz hasonlóan végül Pest utolsó falujában, Soroksáron telepedtek le, ahol házat tudtak vásárolni. Akkoriban ez még sváb település volt, és új otthonukba költözésükkor a korábbi lakók még bent éltek. Feleségével, Máriával együtt siratták ezt a kegyetlen intézkedést.
Bagi Vince később Mikulás János magánvállalkozásában dolgozott egészen nyugdíjazásáig.
1956-ban, a földrengés idején Mária megmentette unokája életét. Lajos kisgyermeke kétéves korában az ágyikójában nyugtalan volt, ezért a nagymama kivette és a karjára vette. A Bagi család otthona ekkor összeomlott; ha a gyermeket nem veszi fel, a ledőlő fal agyonnyomta volna.
A házat újból fel kellett építeni. Bagi Vince rétei barátaival – Szloboda Gézával és Mikulás Jánossal – közösen felépítette az azóta is lakott házukat.
Bagi Vince – ki is volt ő? Magyar, nagy szívvel és lélekkel élő ember. Még a komiszár, Babacs Mihály – aki felesége unokatestvére volt – sem tudta rávenni, hogy aláírja: szlovák. Ő mindvégig kitartott magyarsága mellett.
1977-ben hunyt el, felesége egy évvel később, 1978-ban követte. Mindketten Soroksáron nyugszanak.
„Ha mennem kell, akkor más ne menjen helyettem.” – Bagi Vince
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
Tomovics Miroszláv – Bagi Vince húgának unokája
Dr. Fazekas Árpád – Szlovákok közül tirpákok közé (2001)
Pozsonyi Állami Levéltár – Bagi család vagyonösszeírási íve XV./3.
https://adatbank.sk/
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/
https://slovakiana.sk/
Fényképforrás:
Tomovics Miroszláv
