„1981. június 13-án lett ünnepélyes keretek között, az újjáépített futballpálya megnyitva az első ligás Plastika Nyitra komplett csapatával való mérkőzéssel.” – írja a Rétei Krónika lapjain Huszár Imre.
De jelen cikk nem Molnár Zoltánról, a nyitrai egyesületről és a pályaavató meccsről fog szólni, sokkal inkább a közösségépítés egy módjáról, pontosabban, hogy mikét alakult ki a sportbarátság a Réte nagyságú Töltéstava községének futballklubjával, mely hússzú évekig tartott és sajnálatosan ért véget.
1980. június 28-án kölcsönös baráti kapcsolat jött létre a Győr megyei töltéstavai „Aranykalász” termelő szövetkezet és a mi Efsz-ünk között, valamint a mezőgazdasági üzemek futballcsapatai között.
(Huszár Imre megbízott krónikás (1985-1990) bejegyzése Réte község Krónikájában.)
Az első találkozás Rétén volt, a töltéstavaiakat Jáhnyi Attila vállalati igazgató és Nagy László sportelnök, valamint 34 tagú küldöttség képviselték.
A mi egyesített szövetkezetünket Heffner Mihály, Urbancsok István, sportegyesületünket pedig Sándor Imre, Macsicza Lajos és Dóka Gábor, valamint a Hnb-t Farkas Irma és Holko Lajos képviselték.
A barátságos hangulatban lejátszott labdarúgó mérkőzést a hazai csapat nyerte 4:1 arányban.
A magyarországi látogatás 1980. július 26-án valósult meg 36 tagú küldöttségünkkel. A visszavágó mérkőzést a mi csapatuk nyerte 8:0 arányos eredménnyel.
…
1981. június 20-án újabb töltéstavai barátságos mérkőzés volt, ahol a mi csapatunk 9:2 arányban győzött, mert Rajczi Gáspár kapus még a lehetetlen is megfogta.
A Krónikában levő rövid bejegyzést tökéletesen egészíti ki Macsicza Sándor újságcikke az eseményről, külön beszámolva a meccs lefolyásáról:
1980. június 28-án kedves vendégek érkeztek Rétére Magyarországról, illetve Győr megyei Töltéstaváról.
(Macsicza Sándor)
A töltéstavai Aranykalász TSZ 36 tagú küldöttsége, élükön a TSZ elnökével, Kósa Lászlóval és a Sportkör vezetőjével, Nagy Lászlóval, valamint Jáhnyi Attilával a TÖVAL n.v. töltéstavai részlegének igazgatójával. A kedves vendégeket a rétei Hnb elnöknőjének, Farkas elvtársnőnek a vezetésével a hasonló összetételű helyi tisztségviselők fogadták és a délelőtti órákban szívélyes beszélgetésre került sor a Hnb épületében.
A fent említett elvtársakon kívül több mezőgazdasági szakember is részt vett a beszélgetésen, így lehetőség nyílt a két mezőgazdasági jellegű község ill. Efsz és TSZ problémáinak megvitatására. Szó volt a szőlőtermelésről is, amiben a vendégek kimagasló eredményeket érnek el és így hasznos tanácsokat tudtak adni a helyi Efsz szakembereinek.
A küldöttség vezetői megtekintették a nagygurabi Efsz határát, ahol Heffner Mihály és Urbancsok István tájékoztatták a kedves vendégeket a szövetkezet helyzetéről.
Utána az elmaradhatatlan sporteseményre került sor, hiszen ez a kapcsolat a két kerületi sportszövetség kezdeményezésére jött létre (Győr – Pozsony). Sajnos a közönséget a kedvezőtlen esős idő elriasztotta, de a jelenlevők ennek ellenére is szép játékot láthattak.
A mérkőzésnek igazi barátságos jellege volt, mindkét csapat tudásának legjavát adta. Felszabadultan, könnyedén futballoztak. A vezetést a 20. percben a hazaiak szerezték meg Horácsek Zoltán révén, majd a 22. percben a vendégek Bedecs révén egyenlítettek, utána pár perccel a vendégek kapufát rúgtak. A félidő befejezése előtt Kiss a rétei csapatnak megszerezte a vezetést.
A második félidőben a vendégek lestaktikát választottak, ami egy ideig sikerrel járt, de később a hazaiak Pomichal és Farkas révén két gólt lőttek és ez maradt a mérkőzés végeredménye is.
A mérkőzés után a vendéglátók a kedves vendégekkel közös vacsorán vettek részt, ahol hosszasan elbeszélgettek.
A vendégek meghívták a réteieket július 26-ára a visszavágóra, ahol a hazaiak bizonyára visszavágnak az elszenvedett 4:1-es vereségért.
A barátság hosszú évekig kitartott és egyre többször találkoztak egymással az egyesületek. Azonban egy szégyenteljes és sajnálatos esetet is meg kell említenünk, amelyre Rétén került sor az 1997-es találkozáskor és bizonyára mélyen rányomta bélyegét a kapcsolatra, hiszen ezután a töltéstavaiak már nem látogattak el többet községünkbe.
Nemrégiben a Réte vendégeként Szlovákiában járt és játszott a Töltéstava öregfiúk labdarúgócsapata. A látogatás, a mérkőzés enyhén szólva nem a legszerencsésebben végződött az együttes számára…
(A Kisalföld napilap Pórul járt töltéstavaiak című cikke 1997)
A történtekről Kotrics János, a töltéstavai öregfiúkcsapat vezetője számolt be.
– Már a határon való átjutásunk is némi kellemetlenséggel járt, mert a magyar oldalon a kamionosok elzárták az utat, és csak kerülővel, a töltésen keresztül jutottunk el a határátkelőig. Ezek után már jelentős késéssel érkeztünk meg kirándulásunk első állomására, a bősi vízi erőműhöz.
– Mi történt ezek után?
-A megbeszéltek szerint találkoztunk rétei barátainkkal, majd délután lejátszottuk a mérkőzést, ahol gól nélküli döntetlent értünk el. Az összecsapás után következett a szokásos közös vacsora és beszélgetés, majd a hazaindulás előtt jöttek a kellemetlenségek. Ahogy mentünk a kocsik és az autóbusz felé, előbb egy ismerős pulóvert találtunk, odébb két sportszárat, végül pedig egy feltört autót!
– Feltörték a kocsikat?
-Sajnos elvitték a teljes garnitúra felszerelésünket, a kocsiban hagyott pénzt, igazolványokat és útleveleket. Vendéglátóink nagyon kellemetlen helyzetben érezték magukat, igyekeztek segíteni, hívták a rendőrséget, de szombat éjjel lévén nemigen tudtak intézkedni. Az igazi nagy segítséget az jelentette, hogy kapcsolataik révén a határon visszaengedtek bennünket az elveszett útlevelek nélkül is, így nem kellett napokig újabb papírokra várakozni.
(K.I.)
Az eset után pár évvel a rétei futballklub a 2000-es évek elején különböző okok miatt megszűnt, majd hosszú évekig nem is sikerült feltámasztani a labdarúgást a községben, így alkalom sem nyílt a sportbarátságon esett csorba orvoslására.
A helyi futballpályát a szenci SFM használta, majd a jelen korban a Szenci Futball Akadémia bérli szimbolikus összegért. Mindezek ellenére mégis sikerült újraalakulnia az elmúlt években a Rétei Futball Klubnak és alkalomadtán a csapat igénybe is veheti a helyi pályát.
Hogy feléled-e a több évtizeddel ezelőtt kötött sportbarátság is, az még a jövő meccse, melyhez mi csak a reményeinket tudjuk kifejezni.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
Huszár Imre megbízott krónikás (1985-1990) bejegyzése Réte község Krónikájában.
Szloboda Tivadar újságcikk archívuma
Kisalföld napilap 52. évfolyam 206-ik száma – 1997. szeptember 4.
Uhrovics József visszaemlékezése