A Duna áradása komoly veszélyeket hordoz magában, kiváltképp a 19. században.
A folyó-óriás a hatalmas esőzések következtében pár nap alatt felduzzadt, hatalmas károkat okozva a térségben.
1897-ben Pozsonynál az átlagos kétezer helyett több, mint 10,000 köbméter dunai víz zúdúlt le másodpercenként és 940 centiméteren tetőzött a folyó. A korebeli sajtó községünket is említi az árvízkárosultak sorában:
A főfolyam 650 centiméternyire apadt. A környékbeli községek házai víz alatt állanak.
Száz utászkatona Bősbe ment, ahol a töltések összeomlásától félnek.
Szalavszky főispán ide érkezett. Cseklész, Réthe, Vereknye, Papfa, Ivánka és Felsőrév egészen el vannak árasztva.1897. augusztus 8. – Pozsony
A Duna nagy áradása az itteni környéket sem kerülte ki, így Boldogfa és Réthe községek nagyrészt elborította a víz. A learatott és keresztekbe rakott gabonákban a kár 50—70 százalék, a búza, rozs, valamint az árpa annyira át van ázva, hogy azt csépelni semmi körülmények közt sem lehet.
A kukorica is több helyen viz alatt áll.1897. augusztus 12. – Szenc
Az 1897-es árvizeket két évvel később még nagyobb követte, melynél a Duna 970 centiméternél tetőzött.
Később az árvízvédelmi gátrendszert ehhez a már-már hagyományosnak tűnő vízmennyiséghez tervezték és építették ki Pozsony és Csallóköz védelmében.
A ma élő generációk számára közismert 1965-ös csicsói gátszakadás 900 cm-es vízállásnál következett be és árasztotta el a térséget.
Források:
Magyar Hírlap -7. évf. 218. szám- 1897. augusztus 8.
Budapesti Hírlap – 17. évf. 223. szám – 1897. augusztus 12.
www.kontakt.sturovo.com