Az 1863-as nagy tűzvész után, amikor is 45 ház égett le községünkben minden takarmány és eleséggel együtt, 1890-ben ismét egy tűzeset miatt került Réte az újságok oldalaira.
1890. február 27-én ismeretlen tettes próbálta meg felgyújtani a rétei zsinagógát. A korabeli lapok eképpen számoltak be az esetről:
Réthéről írják a Pozsonyvidéki Lapok-nak, hogy a napokban Réthe község egyik házán falragaszt találtak, melyen jelezve volt, hogy a megkezdett gyújtogatást folytatni fogják. Az elöljáróság tehát a legszigorúbb intézkedéseket megtette, hogy a gyújtogatást megakadályozza, de az csak félig sikerült. Ugyanis február 27-én valaki a reggeli órákban felfeszítette a réthei izraelita templom ajtaját, felvitt magával a karzatra egy kéve zsúpszalmát, azt az ott levő padok közé állítá, a mennyezet vakolatát pedig levájta, hogy a nád és deszka szabadon legyen, erre a zsúpszalmát meggyújtotta, mire a gyújtogató elillant. Szerencsére mindez reggel fél 6 órakor történt, a nép idejekorán észrevette és így az önkéntes tűzoltóegylet tagjai buzgó működésének köszönhető, hogy a zsinagógát megmentették a lángok martalékától.
(Nemzet)
Pozsonyi rendes levelezőnk írja: Réthe községben egy ismeretlen gyújtogató a hajnali órákban fölfeszítette a zsinagóga ajtaját s a magával vitt zsúpszalmával meggyújtotta a karzaton levő padokat. A boltozat vakolatát is leverte, hogy a nád és deszka meggyúlhasson. A nép még jókor észrevette a kitóduló füstöt s a tűzoltók még jókor eloltották a tüzet. Az ismeretlen tettes falragaszon előre bejelentette, hogy gyújtogatni fog s az elöljáróság által kirendelt tizenkét éji őrt is kijátszotta. A csendőrség eddig hiába kutatta.
(Budapesti Hírlap)
Réthe községben — mint Pozsonyból lapunknak írják — már két ízben falragaszt találtak, melyen egy ismeretlen egyén fenyegetőzik, hogy felgyújtja az egész falut. Dacára a kirendelt őröknek, föl is gyújtotta a zsinagógát s a tüzet csak nehezen lehetett elfojtani.
(Ellenzék)
Az egykori zsinagógát végül a szovjet megszállást követő években lebontották, pár évvel később az ún. „sakter-házat” is felszámolták. Legvégül az utcafronton álló impozáns izraelita iskolát, mely egy ideig óvodaként majd két évtizedig (1967-ig) kultúrházként funkcionált is darabjaira szedték.
1972-ben az épületek helyén azok tégláiból felépült a mai kultúrház és annak parkja.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
Religio – 1863 – 2. félév 26. szám
Nemzet – 9. évfolyam 2698. szám – 1890. március 3.
Budapesti Hírlap – 10. évfolyam 62. szám – 1890. március 4.
Ellenzék – 11. évfolyam 53. szám – 1890. március 5.
Tomovics Miroszláv
Özv. Szloboda Elemérné Macsicza Anna visszaemlékezései
Metzner Valéria – Emlékezés… – A Csemadok Rétei Szervezetének megalakulása
és tevékenysége napjainkig (1999)
Fénykép:
Kovács Zoltán gyűjteményéből – utólag színezett kép