A Rétéről elszármazott Prikkelek sorában több ismert és neves személyiséget találunk, katonatiszteket, szolgabírákat, főorvosokat, de talán az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb közülük Réthei Prikkel Marián Lajos, ki Szent Benedek-rendi áldozópap, tanár, filológus, néptánckutató, etnográfus és író egy személyben.
Prikkel Mihály csémi csősz és Matyasi Anna elsőszülött fia 1871. augusztus 19-én született a Komárom vármegyei Csémpusztán. Öccse Mihály, Komárom megye főszolgabírója volt. Terézia húgának fia volt Réthelyi Gajdacsik János, komáromi aljegyző és árvaszéki ülnök. Dédapjuk volt Prikkel Lőrinc rétei születésű hajdú.
A középiskoláit Esztergomban és Győrött, a teológiát Pannonhalmán végezte.
1890. augusztus 1-én lépett be a bencés szerzetesrendbe, 1895. június 29-én ünnepi fogadalmat tett, majd egy évvel később pappá szentelték.
Budapesten magyar-latin szakon tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
Tanított Sopronban és Kőszegen, volt gimnáziumi tanár Pápán, Esztergomban és Győrben, de dolgozott könyvtárosként és Zalaapátiban hitelemzőként is. Továbbá Győrött 4 éven át volt a Győri Szabadegyetem vezetője.
Érdeklődési körének középpontjában már a századforduló táján a magyar néptánckutatás állt. Minden alkalmat és lehetőséget megragadott a magyar néptáncok gyűjtésére és számos kutatóutat szervezett, melybe tanítványait is bevonta.
Munkája Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenei kutatásaival párhuzamosan, de attól függetlenül folyt. Széles körű és alapvető fontosságú gyűjtőmunkáján alapszik mai néptánckutatásunk is. Tánckutatásai mellett szakavatott kutatója volt a régi magyar nyelvnek is; különböző folyóiratokban számos nyelvészeti és etnográfiai vonatkozású cikke, értekezése jelent meg.
Főbb művei:
– A Pray kódex (1903)
– A nyelvészet (1904)
– A magyar táncnyelv (1906)
– Csuzy Zsigmond szavai (1909)
– Sándor István nyelvtudománya (1909)
– A magyarság táncai (1924)
„A magyarság táncai című műve évtizedekre meghatározta a magyar néptáncról vallott felfogást, s mint a tánctörténeti források gazdag gyűjteménye ma is nélkülözhetetlen kézikönyv.”
Közíróként több vidéki lap belső munkatársa volt, mint a Soproni Napló, a Heti Szemle vagy a Pápai Hírlap. 1916-tól az Esztergom és Vidéke című lapot szerkesztette.
A Szent István Akadémia, a Magyar Nyelvtudományi és a Budapesti Filológiai Társaságok választmányi tagja, a hazai tudományos tánckutatás úttörője s a népi táncmozgalom megalapozója 1925. november 19-én hunyt el a balatonfüredi Erzsébet Szanatórium gyógyfürdőjében.
Réthei Prikkel Marián Lajost a tihanyi apátsági templomban búcsúztatták, majd a tihanyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Azonban földi maradványait több bencés társáéval egyetemben 1962-ben kihantolták és a tihanyi templom kriptájának egy lépcső alatti fülkéjében tárolták évtizedeken keresztül. Végül az 50 évig hánykolódó és elfeledett maradványokat 2015. november 21-én temették újra a tihanyi temetőben, az altemplomban pedig egy márványtáblán olvasható az ötven újratemetett szerzetes neve.
Emlékét nagy tisztelettel tovább őrzik szülőfalujában, melyről tanúskodik a Magyar Tudományos Akadémia és Csém Község Önkormányzata által kihelyezett emléktábla a helyi művelődési ház falán;
melyet a Réthei Prikkel Marián Emléknap elnevezésű kulturális rendezvény keretein belül rendszeresen meg is koszorúznak.
(Laki László – Terra Rethe)
Rétei kötődésű neves pedagógusok és különböző oktatási/egészségügyi intézmények vezetőinek listája
Rétei kötődésű egyházi személyek listája
Források:
https://www.arcanum.com/
https://hu.wikipedia.org/
http://adatbazisok.dfmk.hu/
https://www.kemma.hu/
https://www.magyarkurir.hu/
https://www.tihanyiapatsag.hu/
Magyar Életrajzi Lexikon
Magyar Katolikus Lexikon
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend tagjai (1802-1940)
Fényképforrások:
dr. Réthey-Prikkel Miklós
Réthey-Prikkel Benedek
https://mnl.gov.hu/
https://helyismeret.hu/
https://dspace.oszk.hu/
https://csém.hu/
https://konyvtar.osb.hu/