1930. augusztus 24-én szentelték fel az új rétei magyar alapiskolát községünkben. Az ünnepségnek azonban nem várt következményei lettek a megszálló csehszlovák államhatalom részéről.
Az iskolaavatáson részt vevő dr. Alapy Gyula tartománygyűlési képviselőt „izgatás” vádjával citálták bíróság elé.
A korabeli sajtó több felvonásban is foglalkozott az esettel, melyből három cikket olvashatnak alább, hiszen előbb a bíróság felmentette Alapyt, majd később elítélte, végül a fellebbezés sem segített.
Szent Imre erényeinek magasztalása nem minősíthető rendtörvénybe ütköző izgatásnak
A pozsonyi kerületi bíróság fölmentő ítéletet hirdetett Alapy Gyula dr. tartománygyűlési képviselő rendtörvényes bűnperében.
Pozsony, október 3.
A pozsonyi kerületi bíróság Terebessi tanácsa a napokban tárgyalta Alapy Gyula dr. országos keresztény szocialista párti tartománygyűlési képviselő rendtörvényes bűnperét.
Alapy dr. ellen azt a vádat emelte az államügyész, hogy egy ünnepi beszédében, amelyet a Szenc melletti Réte község magyar tannyelvű római katolikus népiskolájának múlt év aug. 24-én végbement felszentelési ünnepélyén mondott, Szent Imrét állította a magyar ifjúság példaképéül és ezzel a csehszlovák állam keletkezése, önállósága és alkotmányos egysége ellen izgatott, annál is inkább, mert Budapesten ugyanakkor zajlottak le a Szent Imre-ünnepségek s így a beszéd tendenciája a vádirat érvelése szerint az volt, hogy a hallgatóság figyelmét a magyar szent korona állameszméje felé irányítsa.
Az ügyész a beszédből a következő mondatokat inkriminálta:
„Ma ünnepeljük a magyar faj ünnepi hetének utolsó napját, amely tetőpontját érte el Szent Imre herceg megünneplésében és ma ünnepeljük itt az Árpádházból származó első magyar király, Szent István király ünnepét is.”
Az izgatás címén vád alá helyezett Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselő meghívásra ment el a rétei iskolafelszentelésre, mert az országos hivatal az ő közbenjárására folyósított 40.000 koronát az iskolafelépítésének céljaira. Az eljárás során Alapy dr. sohasem vitatta, hogy beszédében Szent Imre erényeit magasztalta, csak éppen azt vonta kétségbe, hogy ezáltal büntetendő cselekményt követett volna el.
A bíróság három tanút hallgatott ki, majd a perbeszédek során Neumann Tibor dr. pozsonyi ügyvéd, Alapy dr. védője felmentést kért részben azért, mert véleménye szerint akkor sem forogna fenn bűncselekmény, ha az inkriminált kijelentés elhangzása beigazolást nyert volna, másrészt a vádbeli tényállást a főtárgyaláson nem tudta bebizonyítani a vádhatóság. Bár a bíróság — mint ítéletéből kitűnik — a lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye alapján beigazoltnak vette, hogy Alapy dr. használta a vádbeli kifejezéseket, őt bűncselekmény hiányában a Bp. 326 paragrafusának első pontja alapján felmentette a vád és következményei alól. Formánek dr. államügyész fellebbezett a felmentés ellen.
Megjelent 1931. október 4-én a Prágai Magyar Hírlap 10. évf. 226. számában.
Szent Imre hercegnek, a magyar tanuló ifjúság élőpéldaképül állításáért háromheti államfogházra ítélte a pozsonyi felső bíróság Alapy Gyula dr. tartományi képviselőt, akit előzőleg a pozsonyi kerületi bíróság bűncselekmény hiányában felmentett.
— Saját tudósitónktól. — Pozsony, 1932. január 22.
A hét első napjaiban folyt le az a felebbviteli tárgyalás, amely Alapy Gyula dr.-t a rendtörvény alapján közbéke megzavarásával vádolta. A pozsonyi kerületi bíróság a múlt év nyarán tárgyalta ezt az ügyet, amelyben a Terebessy-tanács felmentő ítéletet hozott.
A vádbeli beállítás szerint Alapy Gyula dr. tartományi képviselő a rétei katolikus iskola felszentelése alkalmával, 1930. augusztus hó 24-én az ünnepen megjelent és beszédet mondott, melyben a magyar ifjúságot Szent Imre herceg erényeinek követésére buzdította és megemlékezett róla, hogy az akkor folyó Szent Imre ünnepen a katolikus világ feje, a pápa is követtel képviseltette magát.
Ezeket a lapok akkor terjedelmesen és részletesen leírták. A kerületi bíróság kihallgatta a tanukat, Konka galántai járási tisztviselőt és Fundárek járási orvost, akik más beállításban azt vallották, amit Alapy nem tagadott. A bizonyítási eljárás során nem sikerült még csak valószínűsíteni sem azt, amit a tanuk vallottak, hogy a jelenlevő szlovákok megbotránkoztak a szónok szavain.
Az ünnepen szlovákok — a tanukon kívül— nem is voltak jelen. Az elsőfokú ítélet tehát felmentő volt. A felső bíróság Herr-tanácsa foglalkozott másodfokon az üggyel és maga a tanács elnöke referálta az ügyet részletesen.
NeumannTibor dr. védőbeszéde után a tanács meghozta ítéletét és Alapy Gyula dr.-t feltétlenül háromheti államfogházra ítélte, mert a megokolás szerint a beszéd a hallgatóságban a régi Magyarország iránt való vágyat kelthette volna fel. A védő a bűnösség kimondása, a büntetés kiszabása és a büntető novella alkalmazásának mellőzése miatt semmiségi panaszt jelentett be, mely az ítélet kikézbesítése után megy fel a legfelsőbb bírósághoz.
Az ítélet széles körökben a legnagyobb meglepetést keltette a kerületi bíróság elsőfokú ítéletével szemben.
Megjelent 1932. január 23-án a Komáromi Lapok 53 évf. 6. számában.
Államfogházra változtatták át Alapy dr. tartományi képviselő büntetését
(Saját tudósitónktól.)
Két évvel ezelőtt a Pozsony megyében fekvő Réte község új elemi iskolájának megnyitási ünnepélyén dr. Alapy Gyula magyar nemzeti párti tartománygyűlési képviselő nagy beszédet mondott, melynek egyes kitételeit az államügyészség inkriminálta s ennek alapján közbékeháborítás miatt bűnvádi eljárást indított Alapy dr. ellen.
A pozsonyi kerületi bíróság, amely elsőfokon tárgyalta az ügyet, felmentette Alapyt a vád alól.
A felsőbíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és Alapyt bűnösnek mondva ki a közbékeháborítás vétségében, háromheti fogházraítélte.
Semmiségi panasz folytán a legfelsőbb bíróság ma foglalkozott az üggyel és azzal a változtatással, hogy a fogházbüntetést államfogházra változtatta, teljes egészében helybenhagyta a felsőbíróság ítéletét.
Megjelent 1932. május 21-én a Kassai Újság 94 évf. 116. számában.