A rétei szövetkezeti tagokról már írtunk lapunkban. Ennek ellenére ma ismét visszatérünk hozzájuk. Miért?
Megérdemlik ezt az elért sikereik miatt, amelyeket tavaly értek el és amelyeket az idén is folytatnak.
Bár a növénytermesztésben is jól boldogulnak, mégis jobban megy nekik az állattenyésztés.
De most konkrétan: 1959-ben a réteiek minden egyes hektár mezőgazdasági területre 508 liter tejet, 80 kg marhahúst és 110 kg sertéshúst, valamint minden hektár szántóföldre 250 tojást állítottak elő.
Az ilyen eredményekhez elsősorban az állatok jó hasznosíthatósága segítette őket.
Egy tehéntől átlagosan 2282 liter tejet fejtek, minden tojójuk 134 tojást tojt. A sertéseknél a száraz hizlalásban az elválasztástól a hizlalás végéig napi 0,56 kg súlygyarapodást értek el darabonként, a hagyományos hizlalásban pedig 0,52 kg-ot darabonként.
E sikerek mögött olyan állatgondozók lelkiismeretes munkája áll, mint Metzner Antal, Csermák József, Varga Zsuzsanna, Gyurcsi Eszter, Szimondel Marika és mások.
Mindannyian lelkiismeretesen gondozzák az állatokat és helyesen etetik őket. Ennek köszönhetően a szövetkezet az állattenyésztésből magasabb bevételeket szerzett, mint amennyit tervezett.
Az eredeti 1 995 000 Kčs helyett 2 006 000 Kčs került a közös kasszába.
ÉS MI LESZ IDÉN?
A község minden földje szövetkezeti lett, így az EFSZ (JRD) 683 hektárt művel. Ezen a területen 447 darab szarvasmarhát tart, amelyek közül 186 tehén, továbbá 936 sertést, 1133 tojótyúkot és 4859 darab egyéb baromfit.
A szövetkezeti tagok célja az, hogy ebben az évben növeljék az állattenyésztést oly módon, hogy az a bevételek növekedésében is megmutatkozzon, az előző évhez képest 412 000 Kčs értékben.
És sikerül is nekik. Februárban és márciusban az átlagos tejhozam meghaladta a 6 litert, bár sok tehén vemhes volt.
A tojóktól havonta 13 tojást szedtek össze, a vágómarha hizlalásában pedig 1,10 kg gyarapodást értek el.
Egy másik, nem kevésbé fontos feladat a termelés olcsóbbá tétele.
A szövetkezeti tagok nem elégedtek meg azzal, hogy tavaly egy liter tejet 1,58 Kčs-ért, egy tojást 0,93 Kčs-ért, és 1 kg sertéshúst 7,80 Kčs-ért állítottak elő.
Ennek következtében felülvizsgálták a munkanormákat, és még inkább érdekeltté tették az egyes dolgozókat az elért eredményekben.
Bevezették a fix jutalmazást is. Havonta minden egyes munkajegyre a tervezett érték 80%-át fizetik ki, 10%-ot jutalomként kapnak a dolgozók a kitűzött feladatok teljesítéséért, végül pedig 10%-ot az év végén.
A munkajegy tervezett értéke 20 Kčs.
A szövetkezeti tagok a gyakorlatba vezették a prémiumrendszert is, amelynél nemcsak a munka mennyiségét, hanem a minőségét is figyelembe veszik.
A dolgozókat abban is érdekeltté teszik, hogy csökkentsék a termelési költségeket és takarékoskodjanak az anyaggal (például a traktoristákat az üzemanyag-megtakarításban).
RÉTE — RÓZSAHEGY EGYÜTTMŰKÖDÉS
Annak érdekében, hogy még olcsóbbá és jobbá tegyék a fiatal szarvasmarhák nevelését, a réteiek 100 állatot fognak legeltetni a rózsahegyi EFSZ legelőin, ahol többlet van belőlük. Egy állatért 150 kg szemes kukoricát adnak a rózsahegyieknek. Ez nagyon olcsó, mert ők maguk ezt a mennyiséget 72 Kčs-ért állítják elő.
A hat hónapos állattartás tehát 7200 koronába kerül, természetesen a szállításon és az egyik gondozó bérének költségén kívül (a másikat a rózsahegyi EFSZ adja). A rózsahegyiek is elégedettek lesznek, mert náluk a kukorica nem terem meg. Ez tehát egy „játszma”, amelyben mindkét fél nyer. És így is kell lennie.
(G. Z.)
Megjelent 1960. május 1-én a Poľnohospodárska Výroba magazin 10. évf. 9. számában.
