Szloboda Ferenc Pozsonyban kapta meg a géplakatos szakmunkás-bizonyítványát, Galántán érettségizett, aztán a háború utáni történelem viharában szüleivel Nyíregyházára telepítették.
Suhancként gyakorolta szakmáját, majd évtizedeken át szakmunkások ezreit nevelte, tanította a nyíregyházi 110-es Szakmunkásképző Intézetben. Február közepén a Nyíregyházi Kertbarát Klubnak rendezvénye lesz, ő az egyik szervező. Fiatalos, aktív életet él.
A Szikla utcai régimódi lakásában emlékezett az elmúlt évtizedekre. Az apját hamarosan felvették a fűtőházba mozdonylakatosnak. Ő meg egy maszek lakatosnál kezdte gyakorolni szakmáját. Aztán a SZÁÉV-hez szegődött. Innen emelték ki szakoktatónak, gyakorlati oktatásvezetőnek. Munka mellett műszaki főiskolát végzett. Közreműködésével hozták létre megyénk nagy vállalatainál a tanműhelyeket: a MEZŐGÉP-nél, a SZÁÉV-nél, a Volánnál, a Vagépnél.
Galánta közelében, a többnyire magyarok lakta Réte községben cseperedett fel. Most is élnek itt rokonai. Tőlük hozott a nyíregyházi Szikla utcára egy különleges szilvafacsemetét. A fa tavaly már bőven termett. Az benne a különleges, hogy zamatos, utóérő, sokáig eláll, karácsony és szilveszter környékén fogyasztják. Udvarán, kertjében szőlő lugasok, gyümölcsfák sorakoznak. A klubban és a népfőiskolán tanultak alapján szakszerűen gondozza őket. (Felesége polcain befőttesüvegek sorakoznak, főleg az unokáknak szánva.) Várja a tavaszt. Az ébredező fák erőt, életkedvet adnak neki.
(N.L.)
Megjelent 2001. február 7-én a Kelet Magyarország napilap 58. évf. 32. számában
Forrás:
Neszméry István cikkarchívuma