Réte hősi halottjai közül a második világháborúban elesett Macsicza Sándor abban a megtisztelésben részesült, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért 1943-ban a Magyar Bronz Vitézségi Érem után a Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érmet is kiérdemelte.
Macsicza Sándor 1920. december 30-án született Rétén, Macsicza Mihály és Kamenár Mária negyedik gyermekeként. A földműves családba született Sándort, édesapja után evangélikusnak keresztelték és természetesen a helyi református magyar iskola diákja volt.
1944. október 6-án a haza védelmében halt hősi halált a kárpátljai Ung vármegyében található Fenyvesvölgynél.
Bátyja Mihály (1912-1992) és nővére Zsuzsanna (1914-1941) leszármazottai a mai napig Rétén élnek.
Dicsőség a Hősöknek!
„1939. április 14-én Magyarország Kormányzója Legfelsőbb Elhatározásával Magyar Vitézségi Érem néven katonai kitüntetést alapított, melyet a legfőbb Hadúr jogánál fogva a királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére a honvédség olyan legénységi állományú egyéneinek kívánta adományozni, akik az ellenség előtt tanúsított személyes vitézségükkel vagy hősies önfeláldozásukkal értékes szolgálatot teljesítettek és ezzel a kitüntetésre méltónak bizonyultak.”
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
22. számú Honvédségi Közlöny (1943.5.26.)
35. számú Honvédségi Közlöny (1943.8.20.)
https://iivh-katonahoseink.militaria.hu/
https://hadisir.militaria.hu/
https://kituntetes.webnode.hu/
Pingback:Nincs megtisztulás, marad a szégyen -