Szép ünnepség keretében folyt le a szenci tűzoltótestület zászlószentelése. Az ünnep szombaton kezdődött. Este 9 órakor valamennyi tűzoltó felvonult fáklyás menetben, a szenci fúvós zenekar ropogós indulói mellett, hogy tisztelegjen a zászlóanya, özv. Bohony Jánosné előtt, aki az értékes zászlót vette és ajándékozta a testületnek.
21-én már kora reggelre elkészültek a diadalkapuk. Délelőtt 9 órakor a környék tűzoltósága vonult fel. Ott voltak Ivánka, Cseklész, Dunaújfalu, Réte, Sárfő, Csataj, Diószeg, Németgurab, Bazin, Jóka és Galánta kiküldöttei, mintegy 350 tűzoltó. A vásártéren megtartott díszszemle után következett a felvonulás a zászlóanya háza elé. A zászlóanya felvirágozott díszhintója előtt fehér ruhás lányok vállukra emelve vitték a zászlót.
A zászlószentelést Végh Ferenc pozsonyi kanonok végezte, ki megelőzően nagy segédlettel tábori misét celebrált. A mise után a zászlószentelés végeztével a szenci tűzoltóság ünnepies fogadalmat tett hivatása lelkiismeretes teljesítésére. Ezután a szögbeverés következett, ami alatt a szenci, dunaújfalusi, sárfői és ivánkai fúvós zenekarok szórakoztatták a megjelent, ezrekre menő közönséget. Az ünnep legkiemelkedőbb része a díszmenet volt.
Majd bankett következett, melyen Matula József malomigazgató, a szenci tűzoltótestület elnöke szólalt fel és mondott köszönetet a zászlóanyának, özv. Bohony Jánosnénak. Délután 4 órakor térzene volt.
Az ünnepet táncmulatság fejezte be. A rendezés körül különösen Krechnyák Mihály és Kudor Gyula főparancsnok buzgólkodott, akiknek lelkesen segédkeztek a testület többi tagjai.
(Megjelent 1925. június 23-án a pozsonyi Híradó napilap 38. évfolyamának 140. számában)
A zászlóanya ünneplése
Meleg ovációban részesítették névünnepe alkalmával özv. Bohony Jánosné Lassú Borbálát, a szenci Önkéntes Tűzoltó Egyesület közjótékonyságáról ismert, 82 éves zászlóanyját.
A tűzoltóság Nagy János tűzoltó főparancsnokkal élén fáklyás zenével tisztelte meg, a község nevében pedig Csutora Márton bíró fejezte ki keresetlen, szívből jövő szavakban szerencsekívánatait. A könnyekig meghatott matróna hálásan köszönte meg az ovációt.
(Megjelent 1925. június 23-án a pozsonyi Híradó napilap 38. évfolyamának 282. számában)
A történelmi tűzoltó zászló
A Szenci Városi Múzeum Tűzoltó Múzeumában található egyik érdekes tárgy egy kézzel varrott tűzoltózászló. Ezt a gyűjteményi darabot 98 évvel ezelőtt Bohony János özvegye adományozta, aki hosszú éveken át volt a Szenci Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja.
A zászló történetéről többet tudhatunk meg a tűzoltóegylet jegyzőkönyveinek könyvéből, amely szintén ki van állítva a Tűzoltó Múzeumban. Az egyesület 1925-ben kapta meg a zászlót. Később a templomban helyezték el és a tagok temetésein, valamint keresztutakon használták. A nevénél közelebbről meg nem nevezett özvegy (Lassú Borbála – szerk. megj. Terra Rethe) már 1926-ban elhunyt. Az egyesület nyilvánvalóan nagy tisztelettel viseltetett iránta, mivel temetésén Matula József elnök „az egylet zászlósanyjaként” emlékezett meg róla. Végrendeletében az egyesületre hagyott egy pontosabban meg nem határozott földterületet (rétet) is. Ennek célját azonban nem ismerjük.
Temetésén kellemetlen incidens történt. Az egyesület gyertyákat osztott a jelenlévőknek, de nem jutott mindenkinek. Többek között nem kaptak Szenc tisztviselői és városi képviselői sem, akik a koporsót vitték. Ürge István és a képviselő-testület tagjai ezt szóvá tették az egyesületnek. Az elnök azzal védekezett, hogy nem ők voltak a temetés szervezői, csupán őszinte részvétüket szerették volna kifejezni.
A zászló mérete 142 x 120 cm, a rúd hossza 314 cm. A textil több helyen sérült, így a jövőben restaurálásra szorul. Gazdagon díszített: az egyik oldalán középen egy vászonra varrt kép található, amely Szent Flóriánt, a tűzoltók védőszentjét ábrázolja.
A kép körül hímzett felirat olvasható: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség.”
A textil másik oldalán a tűzoltó egyesület emblémája látható, köriratban a következő rövidített szöveggel:
„Önk. Tűzoltó Testület 1879. Szenc 1925.”
A zászlórúd gazdagon díszített fémből készült csatokkal, amelyek az önkéntes tűzoltó egyesület tagjainak és támogatói neveit viselik.
A tűzoltó kiállításon egy másik zászlórúd is található, amelynek magassága 152,5 cm. Eredete nem ismert, annyit tudunk, hogy Pozsonyban készült. A tárgyat a szenci hulladékudvaron találták és ottani lélekjelenlétükről tanúságot tevő dolgozók mentették meg.
(Hushegyi János – Szenci Városi Múzeum)
(Megjelent 2023. novemberében a Senčan városi napilapban)
Az eredeti szlovák nyelvű cikk:
Zbierkový predmet – Historická hasičská zástava
Jeden zo zaujímavých predmetov, ktoré sa nachádzajú v Hasičskom múzeu Mestského múzea v Senci, je ručne šitá hasičská zástava. Tento zbierkový predmet darovala pred 98 rokmi vdova po Jánosovi Bohonyovi, ktorý bol dlhoročným členom Dobrovoľného hasičského zboru v Senci.
O histórii tejto zástavy sa dozvedáme viac z knihy zápisníc hasičského zboru,ktorá je tiež vystavená v Hasičskom múzeu. Hasičský zbor získal zástavu v roku 1925. Neskôr bola umiestnená v kostole a využívala sa pri pohreboch členov zboru
a na krížových cestách.
Krstným menom bližšie nespomínaná vdova zomrela už v roku 1926. Zbor k nej ozaj musel mať veľkú úctu, pretože na pohrebe ju predseda Jozef Matula spomínal ako „vlajkovú matku zboru“. Svojim testamentom zanechala zboru aj bližšie neurčený pozemok (lúku). Za akým účelom, nevieme.
Na jej pohrebe sa stal nemilý incident. Zbor rozdával prítomným sviečky, no všetkým sa neušlo. Medzi inými ani úradníkom a zástupcom obce Senec, ktorí niesli rakvu. István Ürge a členovia zastupiteľstva to vyčítali zboru. Predseda zboru sa ohradil a zdôraznil, že neboli organizátormi pohrebu, iba prišli vyjadriť úprimnú sústrasť.
Zástava má veľkosť 142×120 cm, žrď má dĺžku 314 cm. Textil je na viacerých miestach poškodený, takže v budúcnosti ho bude potrebné zreštaurovať. Je bohato zdobená, na jednej strane nachádzame stredový obraz na prišitom plátne, ktorý zobrazuje patróna hasičov sv. Floriána.
Okolo obrazu je vyšitý nápis:
Istennek dicsőség egymásnak segítség (Bohu na slávu a blížnemu na pomoc).
Na druhej strane textilu je vyšitý emblém hasičského zboru s kruhopisom so skráteným textom:
Önk. Tűzoltó Testület 1879. Szenc 1925 (Dobrovoľný hasičský zbor 1879. Senec 1925).
Žrď zástavy je bohato zdobená kovovými prackami, ktoré nesú mená členov a podporovateľov dobrovoľného hasičského zboru.
V Hasičskej expozícii sa nachádza aj iná žrď s výškou 152,5 cm. Jej pôvod ale nie je známy, vieme len, že bola vyrobená v Bratislave. Predmet bol nájdený na zbernom dvore v Senci a zachránili ho tamojší duchaprítomní zamestnanci
(János Hushegyi – Mestské múzeum v Senci)
(Zverejnené v mestských novinách Senčan v novembri 2023.)