1924. január 12-én született Rétén, édesapja Talló Kálmán evangélikus vallású vasúti alkalmazott Szencről, édesanyja Becsicza Anna, katolikus vallású kisasszony Rétéről.
Az általános iskola után tanulmányait a pozsonyi gimnáziumban kezdte (1935-1938), majd a felszabadítást követően a szenci magyar gimnáziumban folytatta (1939-1944), ahol kitüntetéssel érettségizett.
Tanulmányai alatt a Levente-foglalkozások keretein belül kiképzésben vett részt. A szenci leventecsapat 4. szakaszának parancsnoka volt, mely csapat közvetlenül a győri 5. honvéd könnyű hadosztály leventeparancsnoksága alá tartozott.
Húsz évesen a nyugati frontra került, ahol 1945 májusában amerikai fogságba esett, majd a Dachau-i fogolytáborba került, ahonnan 1946-ban szabadult.
1946-1949 közt a Gazdasági Ellenőrző Szolgálat titkárságának vezetőjeként dolgozott, majd 1949-1951 között Pozsonyban távúton jogi doktorátust szerzett és egy rövid ideig a Slovenský spisovateľ kiadó adminisztatív munkatársa lett.
1951–1970 között a Csehszlovák Film dramaturgja és forgatókönyvírója.
1970–1972 között a Szlovák Filmművészeti Alkotások központi dramaturgja.
1972–1978 között pedig a játékfilmek pozsonyi alkotócsoportjának vezetője volt.
Már gimnáziumi tanulmányai alatt, a Gróf Zrínyi Miklós irodalmi és történelmi kör tagjaként bontogatta szárnyait és jelentek meg írásai, többek közt a Magyar Cserkész oldalain.
1950-ben karcolatokkal, humoreszkekkel indult különböző szatirikus lapokban, többek közt a Roháč című humoros lapban. Rövid szatíráit és humoreszkjeit Perpetuum mobile (1955) címmel adta ki, kéziratos hagyatékából pedig halála után jelent meg a Bumerangy (Bumerángok – 1980).
Társszerzője volt a Malý zábavník (Kis szórakoztató -1962) című szórakoztató kötetnek is Petrovský Ľudovíttal és Zelienka Ľudoval együtt.
A humor kétélű fegyver, melyet a kiépülő diktatúra mindig nem viselt el, így a hatvanas évek elején a cenzúra nem kerülte el Tallót sem és egy fél évre eltiltották.
Első elbeszéléskötete a Ľudia z rovín (Emberek a síkságról – 1953) és regénye a Tri staré topole (Három öreg nyárfa – 1957) a Felvidék déli részén együtt élő magyar és szlovák lakosság problémáival és társadalmi változásaival foglalkozott.
Tudományos-fantasztikus műveivel Felvidéken e műfaj úttörői közé tartozik. A Nevesta z vysokého domu (Menyasszony egy magas házból – 1972) című elbeszéléskötete a jelenkorról szóló legsikerültebb műve.
Történelmi regényei, melyekben főként a török időket ábrázolta, széles körű érdeklődést váltottak ki; leginkább azonban humoros film- és tévéforgatókönyvei voltak sikeresek, melyekben a jellemző társadalmi konfliktusokat, emberi típusokat mutatta be.
Nemcsak a szatirikus, tudományos-fantasztikus és detektívirodalom, a jelenkori próza és történelmi regények szerzője volt, hanem számos új irányzat és a „riport” jellegű történelmi próza kezdeményezője is, tizenhárom könyve került kiadásra, továbbá a mai napig még hét regényének kézirata várja a kiadást.
Főbb irodalmi művei:
Zelená planéta Zem (A zöld bolygó – 1960) – fantasztikus regény
Vlasy Bereniky (Bereniké haja – 1961) – elbeszélések
V bielom kruhu (Fehér körben – 1961) – ifjúsági regény
Dom bez okien (Ablak nélküli ház -1963) – detektívregény
Ruže pre sultánov hárem (Rózsa a szultán háremének – 1974) – történelmi regény
Hostina v chánovej jurte (Vendégség a kán jurtájában – 1978) – történelmi regény
Ohnivý šarkan (A tüzes sárkány – 1981) – történelmi regény
Csakugyan tizenhárom korabeli filmnek volt többek közt a forgatókönyvírója, amellett a szlovák film problémáival is foglalkozott. 1965-ben alkotta meg a nagy sikert aratott Jakubec kapitányt – évekkel Colombo és Derrick nyomozók megszületése előtt – aki rejtélyes gyilkosságok után nyomoz egy három részt megélt filmsorozatban (A halál esőben érkezik, Gyilkos a sírból, Démonok megidézése).
Forgatókönyvíróként jegyzett főbb filmjei:
Drevená dedina (Fából épült falu – 1951)
Čert nespí (Az ördög nem alszik – 1957)
Muž, ktorý sa nevrátil (A férfi, aki nem tért vissza – 1959)
Archimedov zákon (Archimédesz törvénye – 1964)
Smrť prichádza v daždi (A halál esőben érkezik – 1965)
Vrah zo záhrobia (Gyilkos a sírból – 1966)
Volanie démonov (A démonok megidézése – 1967)
Requiem za rytierov (Requeim egy lovagért – 1970)
Prípad krásnej nerestnice (Egy gyönyörű örömlány esete – 1973)
Do zbrane, kuruci! (Fegyverbe, kurucok! – 1974)
Šepkajúci fantóm (A suttogó fantom – 1975)
Advokátka (Ügyvédnő – 1977)
Műveiről és alkotásairól jelentek meg beszámolók és fordítások a magyar sajtóban is, többe közt a Hét, az Új Szó és a Rakéta című lapokban.
Talló József munkássága jelentős hatással volt a felvidéki irodalomra és filmre, különösen a történelmi próza és a detektívtörténetek terén.
1979. szeptember 24-én, 55 éves korában hunyt el, feleségével, Mokrý Máriával a pozsonyi Csalogányvölgyi temetőben nyugszik.
Öccsének, ki a Csemadok rétei alapszervezetének egyik alapító tagja, Réti Talló Kálmán név alatt rendszeresen jelentek meg írásai a felvidéki magyar sajtóban (Új Szó, Vasárnap).
Sógornője, Talló Kálmánné Herencsár Irma a szenci magyar alapiskola pedagógusaként vált ismertté a járásban. Mindketten a szenci temetőben nyugszanak.
Nagybátyja volt többek közt Becsicza Gyula, első világháborús hadifogoly.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
https://www.litcentrum.sk/
https://ma7.sk/
https://cintoriny.sk
Világirodalmi Lexikon (1993)
A szenci gimnázium évkönyvei (1938-1943)
Metzner Valéria – Emlékezés… A Csemadok Rétei Szervezetének megalakulása
és tevékenysége napjainkig (1999)
Kovács Zoltán visszaemlékezése
Fényképforrások:
Szlovák Filmintézet
https://ma7.sk/
https://www.vets.cz